A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
CSELÉNYI EMESE PhD-hallgató az intézet támogatásával elkészítette a Politikatudományi Szemle citációs adatbázisát, aminek segítségével nyomon követhető a magyar politikatudományban jelentős szerepet játszó folyóirat publikációs és idézettségi aktivitása. A Szemle szerzőinek és az általuk hivatkozott szerzőknek a vizsgálata során láthatóvá válik, hogy a természettudományokban régóta nagy hagyománnyal bíró gyakorlat, a tudománymetria milyen képet fest a hazai politikatudományról. Az adatbázis technikai létrehozásában Váczi Zsolt adatbázis- és webfejlesztő működött közre.
Tovább az adatbázishoz »
ANTALÓCZY TÍMEA mutatja be Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón... és utána c. könyvét a Szimbiózis Kulturális Antropológiai Fesztivál keretében.
Időpont: 2013. május 10., pénteken 15.30-tól
Helyszín: Fogasház, Budapest, Akácfa utca 51.
A Boda Zsolt és Körösényi András szerkesztésében megjelent Van irány? Trendek a magyar politikában c. kötetünk letölthető az intézet honlapjáról »»
Megjelent BÍRÓ NAGY ANDRÁS és RÓNA DÁNIEL tanulmánya a Jobbik előretörésének okairól Rational Radicalism. Jobbik's Road to the Hungarian Parliament címmel a kelet-közép-európai országok új pártjait elemző Alternative Politics? The Rise of New Parties in Central Europe című kötetben (szerkesztők: Grigorij Meseznikov, Olga Gyárfásova és Zora Butorova). Bővebb információ a könyvről »»
Kultúra, közösség, közművelődés címmel tartott előadást ANTALÓCZY TÍMEA a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házban, a művház fennállásának 90. és a Pesterzsébeti CSILI Művelődési Központ megnyitásának 95. évfordulója alkalmából szervezett szakmai konferencián.
2013. március 26-án a Nyílt Társadalom Archívumában Békés Csaba mutatta be Alfred A. Reisch Hot books in the Cold War: The CIA-funded secret book distribution program behind the Iron Curtain című könyvét, amely a CEU Press kiadásában jelent meg.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
