Lezárult a Tiltakozáskutatás 2016 adatfelvétele a március 15-i pedagógus tüntetésről
A 2016. március 15-i Pedagógus tüntetés kapcsán tartott tiltakozáskutatás adatfelvétele lezárult.
A kutatócsoport tagjai köszönik a nagy számú kitöltést!
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A 2016. március 15-i Pedagógus tüntetés kapcsán tartott tiltakozáskutatás adatfelvétele lezárult.
A kutatócsoport tagjai köszönik a nagy számú kitöltést!
Dr. Balázs Zoltán megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt polgári fokozatát.
Az MTA köztestülete megválasztotta a Közgyűlés nem akadémikus tagjait a következő három évre.
Intézetünk munkatársa, Szabó Gabriella Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült!
2016 januárjától ingyenes regisztrációt követően szabadon hozzáférhetőek és letölthetőek az MTA TK Politikatudományi Intézet közpolitikai dinamikával foglalkozó "Hungarian Comparative Agendas Project"-jének adatbázisai a következő címen: http://cap.tk.mta.hu/adatbazisok.
Az OTKA támogatásával zajló kutatás tagjai számos, a magyar politikával és közpolitikával kapcsolatos forrás esetében adnak közre közpolitikai kódokkal és akár több tucatnyi háttérváltozóval ellátott adattáblát valamint a hozzájuk tartozó kódkönyvet.
Megjelent a Politikatudományi Szemle 2015/4-es száma!
Bene Márton, Kiss Balázs és Szabó Gabriella letölthető írásaiért kattintsanak ide!
A CEU Press gondozásában nagyszabású vállalkozás jelent meg: tanulmánykötet az 1989-es kelet-közép európai rendszerváltások és az azok nyomán létrejött demokratikus politikai berendezkedések összehasonlító eszmetörténetéről.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?