Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
BÉKÉS CSABÁT, az MTA TK Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársát augusztus 20. alkalmából a
Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. A rangos kitüntetést a hidegháborús időszak politika- és diplomáciatörténetét vizsgáló, kiemelkedő jelentőségű, nemzetközileg is elismert kutatá-saiért vehette át. Magyarország köztársasági elnöke által adományozott elismerést Pálinkás József, az MTA elnöke adta át a díjazottnak. Gratulálunk kutatónknak!
Bővebben a díjátadásról »
A METSZETEK online társadalomtudományi folyóirat 2013/2-3. számában megjelent
A múlt jelene – a jelen múltja. Folytonosság és megszakítottság a politikai magatartás-formákban az ezredforduló Magyarországán című tematikus összeállítás, aminek tanulmányai előadásként elhangzottak az MTA TK Politikatudományi Intézete által 2012. november 26-án szervezett azonos című konferencián. A tematikus blokkot összeállította és szerkesztette: VALUCH TIBOR.
Letöltés »
BODA ZSOLT és SZABÓ GABRIELLA 2011. júliusában megjelent The media and attitudes towards crime and the justice system: a qualitative approach című tanulmánya egy éve vezeti a European Journal of Criminology (IF: 1,2) nemzetközi tudományos folyóirat legolvasottabb cikkeinek listáját.
Megjelent BARTHA ATTILA Governance, Culture and Democracy: Institutions and Economic Development of EU Member States című tanulmánya a The Annals of the University of Oradea Economic Sciences 22. évfolyamának 1. számában (pp. 205-214).
Letöltés »
A Iustum Aequum Salutare c. jogelméleti folyóirat 2013/2. számában megjelent BODA ZSOLT Some notes on fairness, trust and good governance (pp. 9-19), valamint HAJNAL GYÖRGY és PÁL GÁBOR Some reflections on the Hungarian discourse of (good) governance (pp. 95-105) című tanulmánya.
A Kormányzás és Közpolitika osztályának kutatói által kidolgozott és Boda Zsolt vezető kutató által jegyzett A közpolitika dinamikája Magyar-országon című kutatási pályázat az OTKA bizottságának 2013. július 3-án hozott döntése értelmében 33 663 EFt támogatásban részesül.
Megjelent MEDVE-BÁLINT GERGÅ és Sara Svensson Diversity and Development: Policy Entrepreneurship of Euroregional Initiatives című tanulmánya a Journal of Borderlands Studies 28. évfolyamának 1. számában.
Bővebben »
BARTHA ATTILA 2013. június 26-28. között részt vesz Grenoble-ban a 1st International Conference on Public Policy konferencián, ahol a Policy-Related Expertise and Political Parties panel keretében Between Economic Policy Experts and Populist Leaders: Politics of Crisis Management in Eastern and Southern Europe címmel tart előadást.
MISZLIVETZ FERENC szervezésében, a Kőszegi Nyári Egyetem programsorozatához kapcsolódva kerül sor a Citizenship in the European Union: Twenty years after Maastricht című konferenciára jún. 27-28. között, amelyre minden érdeklődőt várnak.
Részletek »
NÓGRÁDI ANDRÁS az ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalom-kutatások Doktori Program évzáró konferenciáján Választási ígéretek: néhány elméleti megközelítés címmel tartott előadást jún.7-én Szarvason.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
