A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

A hatalom kérdései a munka világában konferencia

A hatalom kérdései a munka világában konferencia

Az MTA TK Politikatudományi Intézetében működő REWORK-OTKA Kutatócsoport tisztelettel meghívja Önt  2017. január 19-én 10.00 órai kezdettel az MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport szemináriumi termébe (ELTE BTK 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. keresztszárny, II. emelet, 246-247. sz. szoba) A hatalom kérdései a munka világában címmel megrendezésre kerülő műhely-konferenciájára

Szakmai gyakorlat a realizmus projektben!

Szakmai gyakorlat a realizmus projektben!

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete  pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra a BA illetve MA képzésben részt vevő diákok számára.

A Magyar Politikatudományi Társaság pályázata

A Magyar Politikatudományi Társaság pályázata

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Magyar Politikatudományi Társaság történetének feldolgozására

A Magyar Politikatudományi Társaság (MPTT) 1982-ben alakult, 2017-ben lesz 35 éves. Ebből az alkalomból, a Közgyűlés döntése alapján, az MPTT Elnöksége pályázatot hirdet  társadalomtudományi, illetve történettudományi doktori tanulmányokat folytató, vagy már Ph.D. fokozattal rendelkező fiatal kutatók számára az MPTT történetének feldolgozására.

Nemzetközi konferencia a politikai realizmusról

 

Az MTA TK PTI (realizmus kutatócsoportja), az MTA BTK Filozófiai Intézete és a Corvinus Egyetem közös szervezésében november 18-19-én kerül megrendezésre a Political Realism and Practical Morality című nemzetközi konferencia, amelynek célja, hogy az utóbbi években a politikai realizmus iránti megnövekedett érdeklődésre tekintettel áttekintse a különböző tudományterületek közötti együttműködés lehetőségeit a realizmus által felvetett új elméleti kérdések vizsgálata terén. 

 

A konferencia plenáris előadásait John Dunn (Cambridge) és Duncan Kelly (Cambridge) fogják tartani. Az előadók számos nyugati (európai és tengerentúli) és régiós kutatóhelyről érkeznek majd és összesen hét szekcióban tartanak és vitatnak meg előadásokat. 

A Társadalomtudományi Kutatóközpont programjai az MTA Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében

Hol van Magyarország az európai társadalmak térképén? A European Social Survey (ESS) legfrissebb kutatási eredményei 2016. november 17. 13.00-18.00 óra Részletek és program 

 

Big Data – emberek az adatok mögött Előadások a Kutatóhelyek tárt kapukkal program keretében 2016. november 22. 10.00-13.00 óra Részletek és program 

 

Politikai és társadalmi részvétel mintázatai magyarországi és határon túli magyar fiatalok körében 2016. november 24. 13.00-16.00 óra Részletek és program

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Legfrissebb blogbejegyzések

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?