Munkatársaink az ECPR workshopjain
2018. Április 10-14. között intézetünk több munkatársa részt vett Nicosiában az ECPR (European Consortium for Political Research) "Joint Sessions of Workshops" rendezvényén, ahol bemutatták tanulmányaikat.
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
2018. Április 10-14. között intézetünk több munkatársa részt vett Nicosiában az ECPR (European Consortium for Political Research) "Joint Sessions of Workshops" rendezvényén, ahol bemutatták tanulmányaikat.
A Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlése
KONFERENCIA PROGRAM
2018. június 8-9.
"A demokrácia tesztje? Választás – Részvétel – Képviselet"
"Mi a szövegbányászat?" erre a kérdésre válaszolt Sebők Miklós, az MTA TK tudományos főmunkatársa, a POLTEXT szövegbányászati projekt kutatásvezetője az ATV "Start" című műsorában.
"A magyar politikai rendszer – negyedszázad után" c. kötetet bemutató konferencia (2015. november 24.)
Sebők Miklós, az MTA TK tudományos főmunkatársa, a POLTEXT szövegbányászati projekt kutatásvezetője az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorának vendége volt.
Szűcs Zoltán Gábor "Political ethics of illiberal regimes" címmel angol nyelven tart előadást a Közép-európai Egyetemen!
Megjelent Bódi Ferenc, Farkas Jenő Zsolt , és Róbert Péter "A Multilevel Approach to Measuring Social Capacity in a European Context" c. tanulmánya The International Journal of Social Quality c. folyóiratban.
Megjelent Bódi Ferenc és Ralitsa Savova tanulmánya "A bolgárkertészek Magyarországon a 19. század végén és a 20. század első felében – környezeti és gazdaság antropológiai aspektusból" címmel a Magyar Tudomány folyóiratban!
Megjelent Sebők Miklós tanulmánya "Institutional Entrepreneurship and the Mission Creep of the National Bank of Hungary" címmel!
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?