Szűcs Zoltán Gábor: A politika lelke
Megjelent Szűcs Zoltán Gábor "A politika lelke" című kötete
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Megjelent Szűcs Zoltán Gábor "A politika lelke" című kötete
Megjelent Bíró-Nagy András új könyve "Integráció Európába. Közép-európai képviselők az Európai Parlamentben" címmel.
Böcskei Balázsnak tanulmánya jelent meg a Journal for Critical Organization Inquiry folyóiratban!
Megjelent Medve-Bálinr Gergő tanulmánya "EU cohesion policy and the Eastern member states: A case of transnational policy convergence" címmel.
Megjelent Kristin Makszin Achim Kemmerlinggel közösen írt tanulmánya "When does Policy Diffusion Affect Policy Instability? Cases of Excessive Policy Volatility in Welfare Policies in East Central Europe" címmel.
Megjelent Papp Zsófia "Same Species, Different Breed: The Conditional Effect of Legislator Activities in Parliament on Re-Selection in a Mixed-Member Electoral System" c. tanulmánya a Parliamentary Affair folyóiratban!
Megjelent Valuch Tibor tanulmánya "The Paradox of Consumer Objects and Modern Living in Hungary: Approaches to Understanding the Culture of Daily Life, 1948-89" címmel.
Nyirkos Tamás (PPKE) "A többség zsarnoksága" címmel tart előadást a most megjelenő könyve kapcsán (The Tyranny of the Majority. History, Concepts, and Challenges. Routledge. 2018).
Időpont: 2018. február 20. (csütörtök) 10 óra
Helyszín: MTA Humántudományok Kutatóháza, T. ép. 2. emeleti tárgyaló
Megjelent Bene Mártonnak a Médiakutatóban a "Megosztó politikusok. Virális tartalmak a képviselőjelöltek Facebook-oldalain a 2014-es kampányban" című tanulmánya. A tanulmány második helyezést ért el a folyóirat publikációs pályázatán
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?