Bemutatták Bíró-Nagy András új könyvét
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
2018. március 20-án az Írók Boltjában mutatta be új könyvét Bíró-Nagy András.
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
2018. március 20-án az Írók Boltjában mutatta be új könyvét Bíró-Nagy András.
Az Európai Szociológiai Társaság Politikai Szociológiával foglalkozó divíziója konferenciát szervez „Fragile Europe” címmel (2018. november 2-3., Prága).
Megjelent Papp Zsófia "Candidate Features and Candidate Selection Patterns in Hungary, 1994–2010" című tanulmánya az International Journal of Sociology folyóiratban!
Megjelent Papp Zsófia és Federico Russo "Parliamentary Work, Re-Selection and Re-Election: In Search of the Accountability Link" c. tanulmánya a Parliamentary Affair folyóiratban!
Kiss Balázs szerkesztésében megjelent a Politikai Kommunikáció Kutatócsoport „A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 – 2006.” című kötete.
Interjú Illés Gáborral a "Franciapolitika" című műsorban a Politikai vezetés kutatócsoport munkájáról és a nemrégiben megjelent "Viharban kormányozni" címet viselő kötetről.
KONFERENCIAFELHÍVÁS
A Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlése 2018. június 8-9.
"A demokrácia tesztje? Választás – Részvétel – Képviselet"
Megjelent Szűcs Zoltán Gábor "A politika lelke" című kötete
Megjelent Bíró-Nagy András új könyve "Integráció Európába. Közép-európai képviselők az Európai Parlamentben" címmel.
Böcskei Balázsnak tanulmánya jelent meg a Journal for Critical Organization Inquiry folyóiratban!
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?