A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Az MTA TK PTI (realizmus kutatócsoportja), az MTA BTK Filozófiai Intézete és a Corvinus Egyetem közös szervezésében november 18-19-én kerül megrendezésre a Political Realism and Practical Morality című nemzetközi konferencia, amelynek célja, hogy az utóbbi években a politikai realizmus iránti megnövekedett érdeklődésre tekintettel áttekintse a különböző tudományterületek közötti együttműködés lehetőségeit a realizmus által felvetett új elméleti kérdések vizsgálata terén.
A konferencia plenáris előadásait John Dunn (Cambridge) és Duncan Kelly (Cambridge) fogják tartani. Az előadók számos nyugati (európai és tengerentúli) és régiós kutatóhelyről érkeznek majd és összesen hét szekcióban tartanak és vitatnak meg előadásokat.
Hol van Magyarország az európai társadalmak térképén? A European Social Survey (ESS) legfrissebb kutatási eredményei 2016. november 17. 13.00-18.00 óra Részletek és program
Big Data – emberek az adatok mögött Előadások a Kutatóhelyek tárt kapukkal program keretében 2016. november 22. 10.00-13.00 óra Részletek és program
Politikai és társadalmi részvétel mintázatai magyarországi és határon túli magyar fiatalok körében 2016. november 24. 13.00-16.00 óra Részletek és program
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Megjelent Körösényi András, Illés Gábor és Metz Rudolf cikke a Politics and Governance c. folyóiratban.
A Belga Politikatudományi Társaság három évente megrendezett kongresszusán, 2017. április 3-4-én Oross Dániel (MTA TK PTI) egy szekciót vezet Bernard Fournier kollégájával az állampolgárság és az állam szerepének változásáról a migrációs válság után.
Örömmel jelentjük be, hogy az efélévi Szemeszter-díjat Szedlák Bálint, a Budapesti Corvinus Egyetem MA-hallgatója nyerte A politika perszonalizációja Magyarországon c. tanulmányával. Gratulálunk a győztesnek!
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?