Böcskei Balázs és Szabó Andrea  közelmúltban megjelent „Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018” című kötetéről készült összefoglaló a Magyar Narancsban.

"Növekvő polarizáció

Patkós a magyar társadalom növekvő politikai megosztottságát egy 2018-as választáskutatási panelvizsgálat és a European Social Survey adataival illusztrálta. A „pártos szavazók” aránya (akik valamely párthoz közelebb állnak, mint a többihez) jellemzően magasabb Nyugat-Európában, mint keleten. A magyar érték 2012-ben megegyezett a kelet-európai átlaggal, azóta viszont ugrásszerűen megnőtt a pártos szavazók aránya, a 2018-as adat már a 2016-os nyugati átlagot is meghaladja. Igaz választási években (2002-ben vagy 2010-ben például) korábban is voltak kiugrások.

A szélsőséges ideológiai pozíciót elfoglalók aránya ellenben korábban nem látott magasságba emelkedett. A kelet hagyományosan szélsőségesebb, mint a nyugat, Magyarország 2010-ig nagyjából a kelet-európai átlaggal mozgott együtt, 2012-ben volt egy jelentős elmozdulás a politikai centrum felé, azóta viszont újból erősödik a polarizáció, 2018-ra már a kelet-európai országok többségének mutatóját is jócskán elhagyta a magyar adat. Patkós Veronika az ESS korábbi méréseit áttekintve azt találta, hogy csak a mindenkori ciprusi eredmények mutatják a jelenlegi magyar helyzetnél szélsőségesebbnek a társadalmat."

A teljes cikk ITT olvasható!