Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Bene Márton "Post Shared, Vote Shared: Investigating the Link Between Facebook Performance and Electoral Success During the Hungarian General Election Campaign of 2014" című tanulmánya a Journalism & Mass Communication Quarterly folyóiratban.
Az MTA TK Politikatudományi Intézete és az NKE Molnár Tamás Kutatóintézete „A valóság kihívása” címmel konferenciát szervez, amelyre várja a politikaelmélet, a politikai filozófia, valamint a gondolkodás-, és eszmetörténet területén tevékenykedő kutatók jelentkezését.
Megjelent Boda Zsolt és Sebők Miklós szerkesztésében „A magyar közpolitikai napirend – Elméleti alapok, empirikus eredmények” című intézeti kötet.
2018. Április 10-14. között intézetünk több munkatársa részt vett Nicosiában az ECPR (European Consortium for Political Research) "Joint Sessions of Workshops" rendezvényén, ahol bemutatták tanulmányaikat.
A Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlése
KONFERENCIA PROGRAM
2018. június 8-9.
"A demokrácia tesztje? Választás – Részvétel – Képviselet"
"Mi a szövegbányászat?" erre a kérdésre válaszolt Sebők Miklós, az MTA TK tudományos főmunkatársa, a POLTEXT szövegbányászati projekt kutatásvezetője az ATV "Start" című műsorában.
"A magyar politikai rendszer – negyedszázad után" c. kötetet bemutató konferencia (2015. november 24.)
Sebők Miklós, az MTA TK tudományos főmunkatársa, a POLTEXT szövegbányászati projekt kutatásvezetője az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorának vendége volt.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Szűcs Zoltán Gábor "Political ethics of illiberal regimes" címmel angol nyelven tart előadást a Közép-európai Egyetemen!
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
