A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

Legfrissebb hírek

A jogi szövegek ontológiája és hálózatai: logikai és szövegbányászati elemzések

A jogi szövegek ontológiája és hálózatai: logikai és szövegbányászati elemzések

A nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazzák a társadalomtudományok terén a szövegbányászati módszereket. Ezek segítségével korábban nem vizsgált jelenségek is megérthetővé válhatnak a kutatók számára. A módszer lényege, hogy a szövegelemző munkákat különböző adatelemző algoritmusok segítik, melyek strukturálatlan szöveges állományokat dolgoznak fel. E kutatási irány hazai tapasztalatait összegezte 2019. április 18-án a MTA TK Politikatudományi (PTI) és Jogtudományi Intézete (JTI), valamint a BME SZKT közös szervezésében megrendezett workshop is, mely a szövegbányászati elemzések jogi területeken betöltött szerepét és jelentőségét boncolgatta. Egy olyan megújuló, intézetek közötti diskurzus létrehozásának reményében ültek össze a kutatók, amelyet a későbbiekben más szereplőkkel kiegészülve is folytatni lehet majd.

Megjelent Valuch Tibor által szerkesztett különszám

Megjelent Valuch Tibor által szerkesztett különszám

Megjelent a Brill Kiadó gondozásában kiadott East-Central-Europe folyóirat 2019/1. száma aminek vendégszerkesztője Valuch Tibor volt. Az általa szerkesztett, "Workers, Labour and Labour History in Modern East Central-Europe" című tematikus összeállítás lengyel, magyar, orosz, cseh eset-tanulmányok segítségével mutatja be a munkásság társadalomtörténeti kutatásának újabb eredményeit. 

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?