Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Papp Zsófia "Candidate Features and Candidate Selection Patterns in Hungary, 1994–2010" című tanulmánya az International Journal of Sociology folyóiratban!
Megjelent Papp Zsófia és Federico Russo "Parliamentary Work, Re-Selection and Re-Election: In Search of the Accountability Link" c. tanulmánya a Parliamentary Affair folyóiratban!
KONFERENCIAFELHÍVÁS
A Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlése 2018. június 8-9.
"A demokrácia tesztje? Választás – Részvétel – Képviselet"
Böcskei Balázsnak tanulmánya jelent meg a Journal for Critical Organization Inquiry folyóiratban!
Megjelent Medve-Bálinr Gergő tanulmánya "EU cohesion policy and the Eastern member states: A case of transnational policy convergence" címmel.
Megjelent Kristin Makszin Achim Kemmerlinggel közösen írt tanulmánya "When does Policy Diffusion Affect Policy Instability? Cases of Excessive Policy Volatility in Welfare Policies in East Central Europe" címmel.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?