Publikáció: Szűcs Zoltán Gábor új tanulmánya
Megjelent Szűcs Zoltán Gábor "The a-theoretical core of political realism" című tanulmánya az Studies in Social and Political Thought folyóiratban.
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés: „Alkotmánybíráskodás Közép-Európában 1990–2015”
Könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés: „Alkotmánybíráskodás Közép-Európában 1990–2015”
Sajtóvisszhang: a szeged.hu számolt be kutatónk eredményeiről
"Mik a sikeres tiltakozás feltételei, mit tanulhatunk a nemzetközi és hazai példákból?
– tette fel a kérdést Mikecz Dániel politológus, mozgalomkutató a szerda esti rendezvény első előadásán."
Bene Márton kommunikáció- és médiakutatóként díjazták
A Magyar Tudományos Akadémia Kommunikáció és Médiatudományi Állandó Osztályközi Bizottsága Bene Mártonnak ítélte oda az első alkalommal kiosztott ANGELOS – Kiváló Ifjú Kommunikáció- és Médiatudós Akadémiai Díjat. Gratulálunk!
Alkotói pályázat
Megjelent a Politikatudományi Intézet 2018-as MTA beszámolója!
Letöltés: [pdf]
Magas francia kitüntetést kapott az MTA TK új főigazgatója
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
A Francia Köztársaság Napóleon által alapított Akadémiai Pálmarendjének lovagi fokozatát vehette át Pascale Andreanitól, Franciaország magyarországi nagykövetétől Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
Gratulálunk!
NKA könyvkiadási pályázatán nyert kutatónk
A Nemzeti Kulturális Alap pályázatán támogatást nyert Patkós Veronika "Szekértáborharc? Eredmények a politikai megosztottság okairól és következményeiről" című monográfiája megjelentetésére. Gratulálunk!
Sajtóvisszhang: Kollégánk interjúja a Magyar Narancsban
Legfrissebb blogbejegyzések
A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
