A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Milyen változásokon mennek keresztül a közpolitikai napirendek? Mely szakpolitikai területek kerülnek előtérbe és miért? Milyen módszertani eszközökkel vizsgálhatók a napirendek átrendeződésének kérdései? E témaköröket járta körül a nemzetközi Comparative Agendas Project (CAP) 2019. június 6-8. között megrendezett éves konferenciája, melynek az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont volt a házigazdája. A CAP magyar kutatócsoportja által szervezett eseményen 25 ország több mint 90 kutatója mutatta be legfrissebb eredményeit és módszertani újításait.
A Szervezőbizottság nevében (Boda Zsolt MTA TK, Sebők Miklós MTA TK PTI, Rens Vliegenthart University of Amsterdam, Christoffer Green-Pedersen Aarhus University) örömmel jelentjük be, hogy 2019. június 6-8. között az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában rendezzük meg a Comparative Agendas Project (CAP) 12. nemzetközi konferenciáját. A konferencia megnyitóján Enyedi Zsolt (Central European University) tart plenáris előadást "The Issue Positions of Populist Parties" címmel. A közpolitikai napirend kérdéseit vizsgáló CAP nemzetközi kutatóhálózat több mint két tucat európai és tengerentúli tagországgal rendelkezik. A CAP éves konferenciája kiemelt fórumot jelent a kutatók számára legfrissebb eredményeik bemutatására, egymás munkáinak megismerésére, ezáltal pedig a CAP minőségének erősítéséhez és a kutatóhálózat növeléséhez. Az idei konferencián 25 ország több, mint 100 kutatója vesz részt.
A 2019. június 13. és 17. között 90. alkalommal megrendezésre kerülő Ünnepi Könyvhétre jelenik meg az MTA TK Politikatudományi Intézetének legújabb kötete a Napvilág Kiadó gondozásában. Böcskei Balázs és Szabó Andrea által szerkesztett, „Hibrid rezsimek – A politikatudomány X-aktái” címet viselő kötet 13 szerző 8 tanulmányát tartalmazza
2019. május 9-én került sor az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatássorozat legfrissebb, 2019. februári eredményeinek sajtónyilvánosság előtti bemutatására. A kérdőíves adatfelvétel negyedik hullámának legfontosabb eredményeit a kutatás vezetője, Szabó Andrea, valamint a kutatócsoport tagjai közül Oross Dániel és Susánszky Pál mutatták be a megjelent újságírók, kutatók, a kutatásban is részt vevő hallgatók és az érdeklődők számára.
A nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazzák a társadalomtudományok terén a szövegbányászati módszereket. Ezek segítségével korábban nem vizsgált jelenségek is megérthetővé válhatnak a kutatók számára. A módszer lényege, hogy a szövegelemző munkákat különböző adatelemző algoritmusok segítik, melyek strukturálatlan szöveges állományokat dolgoznak fel. E kutatási irány hazai tapasztalatait összegezte 2019. április 18-án a MTA TK Politikatudományi (PTI) és Jogtudományi Intézete (JTI), valamint a BME SZKT közös szervezésében megrendezett workshop is, mely a szövegbányászati elemzések jogi területeken betöltött szerepét és jelentőségét boncolgatta. Egy olyan megújuló, intézetek közötti diskurzus létrehozásának reményében ültek össze a kutatók, amelyet a későbbiekben más szereplőkkel kiegészülve is folytatni lehet majd.
Megjelent a Brill Kiadó gondozásában kiadott East-Central-Europe folyóirat 2019/1. száma aminek vendégszerkesztője Valuch Tibor volt. Az általa szerkesztett, "Workers, Labour and Labour History in Modern East Central-Europe" című tematikus összeállítás lengyel, magyar, orosz, cseh eset-tanulmányok segítségével mutatja be a munkásság társadalomtörténeti kutatásának újabb eredményeit.
Április 16-án intézetünk vendége volt Alexander Baturo, a Dublin City University egyetemi docense.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
