Milyen változásokon mennek keresztül a közpolitikai napirendek? Mely szakpolitikai területek kerülnek előtérbe és miért? Milyen módszertani eszközökkel vizsgálhatók a napirendek átrendeződésének kérdései? E témaköröket járta körül a nemzetközi Comparative Agendas Project (CAP) 2019. június 6-8. között megrendezett éves konferenciája, melynek az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont volt a házigazdája. A CAP magyar kutatócsoportja által szervezett eseményen 25 ország több mint 90 kutatója mutatta be legfrissebb eredményeit és módszertani újításait.
A közpolitikai napirendek folyamatos változásokon mennek keresztül. A pártok, a média vagy a kormány bizonyos események hatására vagy stratégiájuknak megfelelően alakíthatják napirendjüket. E változások eredményeképp bizonyos szakpolitikai területek kiemelt szerepet töltenek be a napirenden, míg mások háttérbe szorulnak. Kérdés azonban, hogy mikor és miért kerülnek egyes közpolitikai témák előtérbe? Többek között ezt a kérdést vizsgálja a Bryan Jones és Frank Baumgartner amerikai kutatóprofesszorok által létrehozott Comparative Agendas Project (CAP). A nemzetközi kutatóhálózathoz az elmúlt években az Egyesült Államok, valamint a napjainkra már oszlopos tagoknak számító európai országok (például Dánia, Hollandia vagy Svájc) mellett ázsiai és dél-amerikai kutatócsoportok is csatlakoztak. A CAP kiemelt célja a projektben részt vevő országok közötti együttműködés megerősítése, elősegítve ezzel átfogó, akár kontinens-szintű összehasonlító elemzések elkészítését is. Folyamatos bővülésének köszönhetően ma a CAP kutatóközössége több mint 25 tagországból áll.
A magyar kutatócsoport 2013-ban csatlakozott a CAP hálózatához. Az MTA TK Politikatudományi Intézetben működő Hungarian Comparative Agendas Project többek között a törvényeket, a rendeleteket, a költségvetéseket, a miniszterelnöki beszédeket, az interpellációkat, valamint a legolvasottabb napilapok címlapos cikkeit lefedő adatbázisok segítségével vizsgálja a magyar politikai aréna változásait. Az adatbázisok a rendszerváltást követő időszak mellett bizonyos esetekben (például törvények) egészen a tizennyolcadik századik visszamenőleg dolgozzák fel a közpolitikai napirendeket. A tartalmi vizsgálatok mellett a kutatócsoport kiemelt hangsúlyt fektet a kutatásmódszertani eszközök folyamatos fejlesztésére is, különös tekintettel a szövegbányászati módszerekre. Eddigi eredményeiket a Boda Zsolt és Sebők Miklós által szerkesztett, 2018 tavaszán megjelent A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények című könyvükben mutatták be részletesen.
Az idei évben a magyar kutatócsoport szervezésében került sor a Comparative Agendas Project éves konferenciájára az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában. A rendezvényen a nemzetközi kutatóhálózat 25 tagországának több mint 90 kutatója vett részt. A konferencián a magyar kutatócsoport tagjai mellett a Politikatudományi Intézet több munkatársa is bemutatta kutatásait.
A rendezvény megnyitóján Enyedi Zsolt (Central European University) tartott plenáris előadást "The Issue Positions of Populist Parties" címmel, melyben a Martin Mölderrel közösen írt, “Populisms in Europe: Leftist, Rightist, Centrist and Paternalist-Nationalist Challengers” című tanulmányának főbb eredményeit mutatta be. A kutatók a populista pártokat a bal-jobb dimenzió, valamint a főbb ideológiai irányok mentén való elhelyezkedésük szerint vizsgálták. Eredményeik alapján bár a populista pártok világa komplex és változó, bizonyos hasonlóságok felfedezhetők politikai profiljukban.
A konferencia fő célja egy olyan fórum biztosítása, melyben a CAP hálózatban résztvevő kutatók bemutathatják és megvitathatják a közpolitikai napirendek és a közpolitika dinamikája témakörben végzett legújabb kutatásaikat. Az előadók többek között a parlamenti ülésnapok dinamikái, a közvélemény és a média, a törvényhozás, valamint a kormányzati napirend kérdéseit vizsgáló tanulmányaikat ismertették. A résztvevők saját országukban (esetleg két- vagy több ország összehasonlító elemzése által) végzett vizsgálatai ezáltal mind a nemzetközi közpolitikai kutatásokhoz, mind pedig a CAP projekt fejlődéséhez is jelentősen hozzájárulnak.
A CAP projekt főbb témaköreihez kapcsolódó szekciók mellett az “Automated Classification and Machine Learning in Agenda Research” elnevezésű panelben a napirend-vizsgálatok során alkalmazott kutatásmódszertani eszközöket és irányokat bemutató előadások kaptak helyet. Emellett idén először került a programba az “Illiberal Agenda-Setting and Authoritarian Regimes” elnevezésű panel, melyben az előadók az illiberális és az autoriter rezsimeket vizsgáló kutatásaikat ismertették az érdeklődők számára.
A korábbi évekhez hasonlóan, az idei CAP konferenciának is kiemelt célja a közpolitikai napirend-kutatásokkal foglalkozó fiatal kutatók támogatása. Ennek keretében idén második alkalommal indulta “Short Presentation Session” elnevezésű, két panelből álló szekció. A szekcióban PhD hallgatók és frissen fokozatot szerző fiatal kutatók mutatták be kutatásaikat, melyet a szokásostól eltérően két bíráló is értékelt. A szekció így amellett, hogy lehetőséget biztosított a fiatal kutatók számára a CAP hálózatába való integrálódáshoz, több visszajelzést is kaptak kutatásaikról. Emellett a szervezők bejelentették a magyar CAP kutatócsoport által kezdeményezett „Best Phd/Early Career Researcher Paper Award” elnevezésű publikációs díjat is, amellyel a konferencián elhangzó legjobb fiatal kutatói előadást díjazzák majd. A díjat elsőként a jövő évi CAP konferencián adják át a dániai Aarhus Egyetemen.
A konferencia-program részeként öt tagállam (Egyesült Államok, Brazília, Ecuador, Írország, Lengyelország) mutatta be kutatócsoportja tevékenységét, valamint könyvbemutatókra és a közpolitikai napirendekkel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Mindemellett a rendezvényen egy három poszterből álló poszter szekció is helyet kapott.
Írta: Pokornyi Zsanett
Fotók: Domaniczky Tivadar