"Orbán „formailag versengő és plurális választásokon nyert demokratikus felhatalmazást, de karizmatikus vezérként domináns helyet tölt be a magyar politikai életben, és riválisaival szemben aszimmetrikus módon kiemelkedik. (…) A fideszes pártgépezet centralizáltsága, a kormánnyal szembeni hatalmi ellensúlyok gyakorlati meggyengítése, és az állam példátlan centralizációja következtében a 2010-től kezdődő időszakban Orbán ’plebiszcitárius diktátorrá’ vált.”

Így írta le Körösényi András politológus 2017 év végén az Orbán-rendszert a Politikatudományi Szemlében, ahol a plebiszciter vezér uralmát tartalmilag a karizmája, formailag pedig népszavazás (népi döntés, tehát akár egy választás is) legitimálja.

(...)

„Mindig valami újat, progresszívat keresnek a fiatalok, különösen az egyetemisták” – magyarázta korábban a Fidesz pozícióvesztését Szabó Andrea, az ELTE jogi karának adjunktusa. A 2009 óta működő Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport vezetőjeként a szakember immáron négyszer mérte meg a felsőoktatási intézmények hallgatóinak pártpreferenciáját. Akkor arra a felvetésre, hogy a Fideszen segíthet-e, hogy nyit a fiatalok felé, Szabó azt mondta:

nem elég fiatalosnak látszani, annak is kell lenni. Kívülről nem lehet az egyetemista réteget megérteni"

A teljes cikket az alábbi linken olvashatják: [LINK]