A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila "The Orbán Regime: Plebiscitary Leader Democracy in the Making" című kötete a Routledge kiadó gondozásában. Hogyan működik az Orbán-rezsim? Hogyan alakította át a magyar politika karakterét, és mi tartja fenn immár egy évtizede? Meghaladva a demokráciáról kontra diktatúráról, a populizmusról és a hibrid rezsimekről szóló vitát, ilyen kérdésekről írtak könyvet a PTI kutatói, Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila.
2020. májustól Kovarek Dániel a PTI POLTEXT Projektjének vendégkutatójaként a szöveges adatok gyűjtésével és gépi tanulásra, illetve szövegbányászati technikákra épülő elemzésével kapcsolatos kutatásokba kapcsolódik be. Munkája során a CAP projekt képviselői adatbázisának kibővítésében, építésében és elemzésében működik közre.
A koronavírus járvány kitörése előtt, 2020. márciusában lezárult a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet (TK PTI) által, immár harmadik alkalommal meghirdetett Alkotói pályázat bírálati szakasza, és a háromtagú zsűri meghozta a döntését.
2020. áprilistól Kerényi Ádám a PTI Kormányzás és Közpolitika Osztályán vendégkutatóként a "Digitális kor közpolitikája" című témában végez kutatást. Munkája során Ádám megvizsgálja az Európai Unió készülő digitális stratégiáját, valamint ennek tükrében a határokon átnyúló digitális szolgáltatások szabályozási és adózási kihívásait.
Megjelent Valuch Tibor "Raum und Gesellschaft in Budapest, 1945–1990. Kontinuitäten und Umbrüche im Alltagsleben" (Tér és Társadalom Budapesten 1945-1990 között - Folytonosságok és változások a mindennapi életben) című tanulmánya a Barbara Rief Vernay és Máté Tamáska által szerkesztett, a bécsi Praesens Verlag által kiadott Wien – Budapest. Stadträume des 20. Jahrhunderts im Vergleich című tanulmánykötetben. A tanulmány a társadalmi térhasználat és a mindennapi élet átalakulását elemzi Budapesten a 20. század második felében.
Az idei és nagy valószínűséggel a következő éveket is alapjaiban meghatározó koronavírus-járvány politikai hatásaival kapcsolatban számos új kutatási projekt indul a TK Politikatudományi Intézetében.
Megjelent Valuch Tibor: "Mindennapi történeteink" című, társadalomtörténeti tanulmánykötete, a Kronosz kiadó gondozásában.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?