Megjelent Bartha Attila - Boda Zsolt - Szikra Dorottya (2020) "When Populist Leaders Govern: Conceptualising Populism in Policy Making" című tanulmánya a Politics and Governance open access folyóiratban (a Politics and Governance 2019-es impakt faktora: 1,6, a Scimago szerint Q1 besorolása van Sciology and Political Science és Public Administration tudományterületeken).

A tanulmányban a szerzők a populista vezetésű kormányzatok közpolitika-alkotási folyamatát, ennek tartalmi és diszkurzív jellemzőit új elméleti megközelítésben tárgyalják. Először a liberális demokráciákra jellemző közpolitika-alkotás ideáltípusát rekonstruálják, amelyre a főáramú nemzetközi munkák  építenek a közpolitika-elemzés során, majd ennek tükrében kidolgozzák a populista közpolitika-alkotás elméleti modelljét. Végül ebben az általános elméleti keretben értelmezik az elmúlt évtized magyarországi folyamatait a szociálpolitika területén. Elméleti eredményeik szerint a heterodox szakpolitikai tartalom, a többségi preferenciák iránti kiugró fogékonyság, a technokrata szakértelem és az intézményi vétópontok gyengítése, továbbá a közpolitikai változások gyors és nem előrelátható módon történő alkalmazása a közpolitika-alkotás populista modelljének fő tartalmi és procedurális jellemzői. Emellett a populista közpolitikai modellben a válságnarratíva, valamint az érzelmekkel átszőtt, polarizáló megfogalmazások határozzák meg a közpolitikai beszédmódot. Empirikus vizsgálatuk során pedig a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy az elmúlt évtized magyarországi szociálpolitikai folyamatai nagymértékben megfeleltethetők a populista közpolitika-alkotás ideáltípusának.

 

Angol nyelvű összefoglaló:

The rise of populist governance throughout the world offers a novel opportunity to study the way in which populist leaders and parties rule. This article conceptualises populist policy making by theoretically addressing the substantive and discursive components of populist policies and the decision-making processes of populist governments. It first reconstructs the implicit ideal type of policy making in liberal democracies based on the mainstream governance and policy making scholarship. Then, taking stock of the recent populism literature, the article elaborates an ideal type of populist policy making along the dimensions of content, procedures and discourses. As an empirical illustration we apply a qualitative congruence analysis to assess the conformity of a genuine case of populist governance, social policy in post-2010 Hungary with the populist policy making ideal type. Concerning the policy content, the article argues that policy heterodoxy, strong willingness to adopt paradigmatic reforms and an excessive responsiveness to majoritarian preferences are distinguishing features of any type of populist policies. Regarding the procedural features populist leaders tend to downplay the role of technocratic expertise, sideline veto-players and implement fast and unpredictable policy changes. Discursively, populist leaders tend to extensively use crisis frames and discursive governance instruments in a Manichean language and a saliently emotional manner that reinforces polarisation in policy positions. Finally, the article suggests that policy making patterns in Hungarian social policy between 2010 and 2018 have been largely congruent with the ideal type of populist policy making.