Megjelent Medve-Bálint Gergő társszerzős tanulmánya (társszerzők: Dorothee Bohle, Vera Scepanovic, Alen Toplisek), amely azt vizsgálja, hogy melyek voltak négy közép-európai országban a jobboldali, antiliberális beállítottságú kormányok válságkezelő intézkedései a gazdaság három szférájában (vállalati, munkaerőpiaci, szociális) és hogy ezek hogyan hatottak az országok piacgazdasági rendszereire, történt-e elmozdulás az autoriter piacgazdaság irányába. A Magyarországot, Lengyelországot, Szlovéniát és Szerbiát górcső alá helyező tanulmány több tényezőt azonosít, amely az autoriter piacgazdasági kísérletek sikerét befolyásolja. A koronavírus válság kapcsán - többnyire átmeneti jelleggel - jelentősen megerősödött a végrehajtó hatalom, ami kedvez az autoriter hajlamú kormányoknak. Ráadásul az Európai Unión belül az állami támogatási szabályok és a költségvetési hiányra vonatkozó előírások fellazítása tágabb mozgásteret is biztosított a tagországok számára, ami szintén elősegítheti a gazdaság autoriter jellegű átalakítását. Ezeket a törekvéseket gátolhatja az erős hazai ellenzék és civil társadalom, valamint erős nemzetközi kényszerek (mint Szerbia esetében az uniós csatlakozáshoz előírt követelmények). Az eredmények szerint csak Magyarországon azonosíthatóak egyértelműen az autoriter piacgazdaság felé tett lépések, míg a másik három országban változó mértékű (és sikerességű) volt az állami beavatkozás, ám, a Magyarországgal való hasonlóságok ellenére egyikben sem történt tartós autoriter jellegű elmozdulás. A tanulmány szabadon hozzáférhető az alábbi linken:

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/21599165.2022.2122044?src=