Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a COVID-19 vakcinák közötti választásban. Kísérletünkben a válaszadóknak előre meghatározott attribútumokból véletlenszerűen generált vakcinák között kellett választaniuk. A kísérletben alkalmazott attribútumok az alábbiak voltak: (1) a vakcina származási országa, (2) az engedélyezés státusz az EU-ban, (3) hány embernek adták be eddig a vakcinát, (4) enyhe mellékhatások gyakorisága, (5) súlyos mellékhatások gyakorisága, (6) hatásosság, (7) a szükséges dózisok száma, (8) a vakcina ára, (9) a vakcina elérhetősége, illetve hogy (10) a vakcina megakadályozza-e a továbbfertőzést. Eredményeinkből öt fő következtetést vonhatunk le.

1) A megkérdezettek a Németországban és a (hipotetikusan) Magyarországon fejlesztett vakcinákat részesítették előnyben az amerikai és kínai vakcinákkal szemben.

2) Az európai uniós engedélyezés fontos tényező a vakcinák közötti választásban.

3) Fontos különbségek figyelhetők meg a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. A kormánypárti szavazók egyértelműen a (hipotetikus) magyar vakcinát részesítették előnyben. Mindez igazolta a vakcinanacionalizmussal kapcsolatos várakozásainkat. Ezzel szemben az ellenzéki szavazók a nyugati vakcinákat választották nagyobb valószínűséggel.

4) Miközben távolról sem arról van szó, hogy az ellenzéki szavazók elutasítanák a magyar vakcinát, megfigyelhető, hogy jóval szpektikusabban állnak hozzá, mint a kormánypártiak. A magyar vakcina teljesítménymutatói (pl. hatásosság, mellékhatások, fertőződés akadályozása) az ellenzéki szavazók számára fontosak, míg a kormánypárti szavazók nem veszik őket figyelembe, náluk a vakcina származási helye a fő szempont.

5) Megfigyelhető bizonyos összefüggés a vakcinák származási helye és az EU-engedély hatása között. A keleti vakcinák (orosz és magyar) esetében az EU-engedélyezésnek nincs hatása: ezeket a vakcinákat akkor is választották a válaszadók, ha azok nem voltak engedélyezve az EU által (jellemzően kormánypárti szavazók). A nyugati vakcinák esetében azonban azt figyelhetjük meg, hogy azokat a vakcinákat választják nagyobb valószínűséggel, amelyeket az EU már engedélyezett (jellemzően ellenzéki szavazók). A Kínából származó vakcina esetében a többi keleti vakcinával ellentétben az EU-engedélyezés pozitív hatással bír. Azt mondhatjuk tehát, hogy a kínai vakcinával kapcsolatos szkepticizmust némileg felülírja az EU-engedély megléte.

A teljes tanulmány ide kattintva letölthető.