Új publikáció – Plesz Bendegúz és Körösényi András: The opportunities and constraints of successful heresthetical strategies

Új publikáció – Plesz Bendegúz és Körösényi András: The opportunities and constraints of successful heresthetical strategies

Plesz Bendegúz & Körösényi András (2024). The opportunities and constraints of successful heresthetical strategies: attitudes, identities, and the framing of the Russian-Ukrainian war in HungaryEast European Politics, 0(0), 1-25. (D1)

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a politikai szereplők hogyan befolyásolják az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közvéleményt, stratégiai keretezéssel és heresztetikai technikákkal. A tanulmány a 2022-es magyar országgyűlési választások példáján keresztül vizsgálja a különböző heresztetikai stratégiákat. Magyarország rendkívül izgalmas esettanulmányt kínál egy heresztetikai kutatás számára, mivel a politikai eliteken belül és a polgárok körében is ambivalens és antagonisztikus politikai pozíciók és megítélések jellemzik az orosz-ukrán háborúhoz való viszonyulást. A választási kampány során felvetett heresztetikai dilemma szerepének kiemelésével új szempontot adunk a 2022-es választási eredmények magyarázatához.

A heresztetikai stratégiák a politikai kérdések megítélésének manipulálására irányulnak, azaz az ügyek megítélésének dimenziójának megváltoztatását célozzák. Tanulmányunk négy kulcsfontosságú dimenziót - a biztonságot, a gazdasági érdekeket, a morális igazolást és az identitást - vizsgálja, hogy megállapítsa, melyek a legérzékenyebbek a keretezésre. Egy közvélemény-kutatás (N = 1000) segítségével azt találtuk, hogy a gazdasági és a biztonsági keretek különösen hatékonyan befolyásolják a megítélést, míg az identitáson alapuló érvek ellenállnak a manipulációnak. Ez rávilágít a stratégiai keretezés erejére a politikai kommunikációban, ugyanakkor kiemeli a mélyen gyökerező politikai identitások által támasztott korlátokat is.

Eredményeink hozzájárulnak a választási stratégia és a demokráciaelmélet mélyebb megértéséhez. A tanulmány bemutatja, hogy a politikai elitek hogyan manipulálhatják sikeresen a választók megítélését, de azt is, hogy a mélyen gyökerező identitások hogyan korlátozzák az ilyen stratégiák hatókörét. Ezek a megállapítások különösen fontosak lehetnek a politikai kommunikációval, a választási magatartással és a kortárs európai politikával foglalkozó kutatók számára.

A cikk elérhető itt (angol nyelven): LINK