PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Hősök és áldozatok: populista politikusok emlékezetnarratívái Lengyelországban és Magyarországon

2022. november 08. 11:59

Milyen narratívák fedezhetők fel a Közép-Kelet európai jobboldali populista politikusok múltidéző beszédeiben? Mennyiben tartalmazzák ezek a klasszikus populista kommunikáció jellemzőit, és mennyiben térnek el attól? A múltbéli negatív élmények felidézései milyen mértékben szolgálhatnak kollektív identitás és legitimitás teremtő eszközként a politikai közösségek számára? Legújabb folyóiratcikkükben Artur Lipiński és Szabó Gabriella ezekre a kérdésekre keresik a választ, és ennek érdekében magyar és lengyel populista politikusok nemzeti megemlékezésekkor elmondott beszédeit elemzik narratív megközelítésben. Farkas Eszter összefoglalója a szerzők cikkéről.

A kutatás legfontosabb eredményei, hogy a hősi és áldozati szerepekre való gyakori utalások mellett a különböző populista kommunikációs elemek – mint például a nemzet nagysága vagy a nép kiemelt szerepe – rendre megjelennek a vizsgált populista politikusi beszédekben.

A szerzők a vonatkozó tudományos elemzések kapcsán két jelentősebb problémára hívják fel a figyelmet. Megítélésük szerint korábban kevesen vizsgálták egyrészt a kollektív emlékezet megjelenését, másrészt az áldozati szerep hangsúlyosságát szélsőjobboldali diskurzusokban. A populista politikai aktorokra jellemző kommunikáció kapcsán kiemelik, hogy a múlt eseményeire való hivatkozáskor nem csupán a győztes, pozitív emlékek felidézését tartják fontosnak, hanem az áldozati szerep vizsgálatát is. Hiszen éppen ezek az élmények bizonyíthatják, hogy a nemzet a legnehezebb megpróbáltatásokat is képes legyőzni és azokon felülemelkedni, és ezek az élmények jelentősen hozzájárulhatnak a nemzet egységének konstruálásához. A populista értelmezés szerint az áldozatiság még szorosabban összekovácsolja a nemzet tagjait, és intenzívebb érzelmeket válthat ki a politikai közösség tagjaiból, úgymint bosszúvágy, vagy éppen az elismerés iránti vágy, esetleg a nehézségek legyőzésével feltámadó büszkeség, amelyek erőforrásként szolgálnak politikai mobilizáláshoz.    

A kvalitatív összehasonlító kutatás két, szélsőjobboldali politikai csoportok számára különösen fontos eseményt vizsgál 2014 és 2019 között: a magyar Nemzeti Összetartozás Napját, valamint a lengyel Függetlenség Napját. Az elemzés összesen huszonnégy, a vizsgált ünnepek, megemlékezések alkalmából elmondott beszédet tartalmaz, beleértve jobboldali populista kormánypárti és ellenzéki politikusok beszédeit is. A narratívaelemzés a beszédekben megjelenő eseménytörténetre (a bevezetésre, konfliktusra, tetőpontra és hanyatlásra) valamint szereplőkre (főhősökre és vetélytársakra) helyezi a hangsúlyt. A szerzők vizsgálják, hogy a felszólaló politikusok milyen módon építik fel a közönség elé tárt történetüket, és milyen karaktereket jelenítenek meg ezekben a történetekben.

A tanulmány megállapítja, hogy a megemlékezések és az ezalkalomból elmondott beszédek fontos politikai funkciókat töltenek be mindkét országban. Egyrészt legitimitást biztosítanak a hatalomban lévő politikusok és pártjaik számára, míg az ellenzéki politikusok elsősorban politikai mobilizációs céllal építik fel a beszédeket, és ennek érdekében igyekeznek a múltbéli eseményeket minél drámaibb színben feltüntetni. A populista kommunikációra jellemző elemek szintén hangsúlyosak minden felszólaló esetén. Legfontosabb ezek közül, hogy a nemzet áldozati szerepének kihangsúlyozása alkalmas arra, hogy igazolja a populista politikusok nép nevében való fellépését.    

A cikk a Journal of Contemporary European Studies című folyóiratban jelent meg, a teljes írás az alábbi linken érhető el.

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor