Megjelenés dátuma: 2025. július 17.

Tóth, Szilárd. Why Civic Republicanism Remains a Statist Theory. Res Publica (2025). 

Folyóirat neve:	Res Publica
Kiadó:	Springer Nature
SCImago Journal Rank (SJR) indikátor:	0.374 (Q1)
Impaktfaktor:	1.1 (2024)

Absztrakt

Az elmúlt évtizedben élénk vita zajlott arról, hogy a republikánus elmélet inkább az államrendszer fenntartását vagy az erősebb globális politikai integráció kialakítását támogatja. A tanulmány amellett érvel, hogy a vitában résztvevők túl nagy figyelmet fordítanak a republikánus eszme központi elemének következményeire, a dominancia ellenességre. Mindeközben azonban súlyosan alábecsülik a republikánus gondolkodás inherens status quo iránti elfogultságát. A republikánusok hagyományosan úgy vélték – és sokan ma is úgy vélik –, hogy a szabad intézmények fenntartása akkor lehetséges, ha a polgárok erényesek és hazafiasak.

A fenti elképzelés három módon is status quo iránti elfogultságot eredményez, amelyet a szakirodalom kevéssé tárgyal. Először is, előnyben részesíti azokat az intézményeket, amelyek bizonyítottan alkalmasak az erényesség kialakítására, szemben azokkal, amelyeknek nincs ilyen múltja. Másodszor, előnyben részesíti a lokálisan domináns közösségi szolidaritásformákat az adott történelmi kontextusokban. Hagyományosan úgy vélték, hogy az egyetlen közösségi szolidaritásforma, amely megfelel a republikánus elveknek, az a városokhoz való hűség. A cikk állítása szerint napjainkban ez inkább az államokhoz való hűséget jelenti. Harmadszor, ez az elképzelés azt is eredményezi, hogy a republikánus elmélet alkalmatlan a kozmopolita átmenet elméleti megalapozására. A republikánusoknak előbb el kellene érniük, hogy a kozmopolita azonosulás legalább részben felülmúlja az államhoz való hűséget, hogy következetesen támogathassák az erősebb globális politikai integrációt.

A teljes cikk (angol nyelven) letölthető: PDF