A kutatócsoport célja, a kutatás háttere
A demokratikus politikai rendszerekben a képviseleti demokrácia fő aktorai a pártok vezető tisztségviselői valamint a megválasztott országgyűlési képviselők és a kormánytagok. De nem kizárólag a képviseleti demokrácia szereplői azok, akik egy demokratikus politikai rendszerben befolyással bírnak a politikai döntéshozatalra. A részvételi valamint a deliberatív demokrácia főként azokra állampolgárok és civilszervezetek által kezdeményezett döntéshozatali mechanizmusokra, eljárásokra fókuszál, amelyek a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészítve, az állampolgárok bevonása révén kívánják javítani a politikai döntések társadalmi elfogadottságát és hatékonyságát. A képviseleti demokrácia válságára adott adott válaszként világszerte számos részvételi program és tanácskozási (deliberatív) fórum jött létre Brazíliától, a híres Porto Alegre-i részvételi költségvetési programtól kezdve az amerikai kontinensen, Indián át, Európa számos országán keresztül egészen Dél-Afrikáig. A demokratikus reformkísérletek vizsgálata mára nemzetközi politikatudományi kutatások tárgya lett.
A demokratikus innovációk kutatása olyan sikeresen megvalósított gyakorlatokra, módszerekre fókuszál, amelynek célja a demokratikus kormányzat és a politika struktúráinak, folyamatainak megváltoztatása azok javítása érdekében. A kutatás célja, hogy a választók és képviselők közötti kapcsolatot új alapokra helyező demokratikus innovációk ismertségét és elfogadottságát felmérje Országgyűlési képviselettel rendelkező pártok választott vezetői, valamint parlamenti képviselői körében.
Magyarországon a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészíteni igyekvő demokratikus innovációk terjedése korlátozott, illetve meghonosodott gyakorlatokat (pl. országos és helyi népszavazás) az állampolgári kezdeményezések helyett a pártpolitika szereplői uralják. Az országos és helyi szintű kormányzást nem hatja át a társadalommal való együttműködés szándéka, és jellemzően az állampolgári közösségek is korlátozott igényekkel lépnek fel a döntéshozatalba való bekapcsolódást illetően. Ebből adódóan Magyarország azon esetek közé tartozik, ahol a demokratikus innovációk terjedése kevéssé sikeres. Ugyanakkor számos olyan gyakorlat jött létre pártokon belül (online döntéshozatali fórumok), a jelölt-kiválasztás terén (előválasztás), valamint a választópolgárokkal kialakított országos (nemzeti konzultáció) és helyi szintű (Kispest önkormányzata által létrehozott közösségi költségvetési program) konzultáció terén, amelyek tudományos vizsgálatára egy-egy esettanulmányon túl, szisztematikus, nemzetközi összevetésre alkalmas kutatási szempontrendszer mentén nem került még sor. A kutatás egy nemzetközi projekt részeként a magyar pártok választott képviselői körében kívánja vizsgálni a témakört.
Országgyűlési képviselőkkel készült korábbi adatbázisokból ismerjük az országgyűlési illetve települési önkormányzati képviselők demokráciáról alkotott nézeteit. Szinte semmit nem tudunk azonban a pártokon belül létrejövő új, a választókkal való kapcsolattartást fejlesztő, innovatív kezdeményezések iránti nyitottságukról illetve a párton belüli döntéshozatali mechanizmusok demokratikusságának megítéléséréről. Nincs adat arról, hogy a pártok választott tisztségviselői és országgyűlési képviselői mit gondolnak ezen intézmények szerepéről, mennyire ítélik azokat hasznosnak pártjuk működése illetve saját tevékenységük szempontjából.
A kutatócsoport az alábbi kérdésekre keresi a választ:
A kutatás fő kérdése annak vizsgálata, hogy magyar pártokon belül a 2000 óta eltelt időszakban milyen demokratikus innovációk születtek, illetve a pártokon belüli demokrácia új eszközei milyen új intézmények létrejöttéhez vezettek a választókkal való kapcsolattartást illetően országos és helyi szinten?
A kutatás vizsgálja továbbá azt, hogy országgyűlési képviselettel rendelkező pártok parlamenti képviselői mit gondolnak a különböző hazai demokratikus innovációkról, illetve milyennek ítélik a választók politikai képességeit, alkalmasságát a demokratikus innovációkba való bekapcsolódásra?
A kutatás hipotézise, hogy azon pártokban, ahol párton belül illetve a választókkal kialakított kapcsolat terén megvalósult demokratikus innováció, a képviselők pozitívabban nyilatkoznak azok választókkal való kapcsolattartásban betöltött szerepéről illetve az állampolgárok kompetenciáiról, mint azon pártok képviselői, akik nem találkoztak korábban demokratikus innovációkkal.
A kutatás nemzetközi kutatási eredmények tükrében azt feltételezi továbbá, hogy baloldali pártok képviselői nyitottabbak a demokratikus innovációk iránt, mint a jobboldali képviselők. A kutatás feltételezi továbbá, hogy a magyar pártpolitika polarizáltsága okán a kormány/ellenzék törésvonal a demokratikus innovációk megítélésére is kihat.
Résztvevő kutatók:
Oross Dániel, PhD - Kutatásvezető
Oross Dániel publikációk
A tanulmány címe: Versengő demokráciafelfogások, új részvételi lehetőségek? Képviselet, részvétel, deliberáció és demokratikus innovációk
A folyóirat cikk célja, hogy rávilágítson a deliberatív és a részvételi demokrácia egymáshoz illetve a képviseleti demokráciához való viszonyára. A cikk emellett tisztázza demokratikus innovációk kutatási területének a fogalmi kereteit, valamint reflektál nemzetközi és hazánkban is meghonosodott demokratikus innovációkra. Ez magába foglalja a deliberatív demokráciák innovációjának minta példáját a Kanadai Brit Columbiai állampolgári gyűlést („British Columbia Citizens’ Assembly”). Végezetül a tanulmány megvizsgálja politikai pártokon belül létrejött aggregatív részvételi technikákat és deliberatív fórumokat.
Szerzők: Oross Dániel, PhD
Elérhető: Politikatudományi Szemle, XXIX (4), p. 120-128., 2020
A tanulmány címe: Why political parties encourage participatory opportunities? Evidence from Hungary
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a képviseleti demokráciákban az állampolgárok és a képviselők egyre inkább eltávolodnak egymástól. Vannak politikai pártok, akik ezt a távolságot próbálják csökkenteni egyre erősebb online jelenléttel valamint a polgárok részvételi lehetőségeinek a javításával. Ez a tanulmány arra koncentrál, hogy feltárja, miért teszik illetve nem teszik ezt a pártok. Az írás Magyarországra koncentrál és felhasznál 28 félig strukturált interjút, amik a magyar parlamenti pártok elitjével készültek. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy mely stratégiai és ideológiai okok vezérlik a magyar párt politika elitjét, amikor döntenek az állampolgárok részvételi lehetőségeinek a növeléséről.
Szerzők: Oross Dániel, PhD, Gerghina Sergiu
Elérhető: ECPR honlap https://ecpr.eu/Events/Event/PaperDetails/58639
A tanulmány címe: Sustainability and Politics: Explaining the Emergence of the 2020 Budapest Climate Assembly
A cikk azt vizsgálja, hogy miért jönnek létre az állampolgári gyűlések. A középpontban a Budapesti 2020-as Klímagyűlés szerepel. A klímagyűlés kezdeményezése a civil társadalomból indult ki, de a kutatás eredményei rávilágítanak, hogy a politika és a helyi politikusok váltak később a fő mozgató erővé.
Szerzők: Oross Dániel, PhD, Mátyás Eszter, Gerghina Sergiu
Elérhető: Sustainability 2021, 13(11), 6100; https://doi.org/10.3390/su13116100, 2021
A tanulmány címe: Using deliberation for partisan purposes: evidence from the Hungarian National Consultation
A cikk azt mutatja be, hogy a magyar pártpolitika hogyan használja fel a deliberációt a maga javára. A fókuszban a Magyar Nemzeti konzultációnak vizsgálata áll. A cikk már meglévő tipológiákra épít és azokon keresztül mutatja be, hogy a magyar kormánypárt hogyan alakított ki deliberatív eljárásokat, politikakereső, legitimitási és egyéb normatív célok mentén. A cikk 27 politikusokkal készült félig strukturált interjút használ fel.
Szerzők: Oross Dániel, PhD, Tap Paul
Elérhető: The European Journal of Social Science Research, 2021 https://doi.org/10.1080/13511610.2021.1995335
Tanulmány Címe: Moving online: political parties and the internal use of digital tools in Hungary
A cikk bemutatja, hogy a magyar pártok hogyan bővítik az információs és technológiai újításokkal a tagjaik és aktivistáik számára a politikai részvétel repertoárját. A cikk 26 félig strukturált interjút dolgozz fel. Az eredményekből kiderül, hogy a magyar pártok vonatkozó gyakorlatát felülről lefelé irányuló kommunikáció uralja, a közösségi média nagy népszerűségnek örvend és a politikusok külső és belső kommunikációs célokra is használják.
Szerzők: Oross Dániel, PhD, Tap Paul
Elérhető: Taylor and Francis Online: https://doi.org/10.1080/14616696.2021.1943485, 2021
Támogatók:
A kutatás az NKFIH „OTKA” posztdoktori kiválósági program (PD_19) finanszírozásában történik a TK PTI-ben.