NKFI-135274

Az állampolgárok politikai részvételükön keresztül képesek befolyásolni társadalmi és politikai közegüket (Verba et al. 1995).  A protest politikai részvételről szóló irodalomban sokat és alaposan kutatott kérdés, hogy melyek a tüntetésen való részvételt ösztönző tényezők. A demobilizációs folyamatok vizsgálata ugyanakkor elhanyagolt, alul-kutatott területe a politikai szociológiának, holott a részvételi egyenlőtlenségek megértése szempontjából mindkét vizsgálati megközelítés elengedhetetlenül szükséges. Jelen kutatási projekt célja, hogy a politikai részvétel irányába ható mobilizációs mechanizmusok mellett, az ellentétes irányú, a részvétel ellen (és a passzivitás irányába) ható tényezőket és mechanizmusokat is beemelje a kutatásokba.

Az uralkodó cselekvéselméleteknek ellentmond az az empirikus tapasztalat, hogy a politikai részvétel negatív következményeitől való félelem nem csökkenti, hanem növeli a tüntetésen való részvételi hajlandóságot. Kutatási projektünkben ezt a paradoxont fogjuk vizsgálni és feloldani.

A cselekvéselmélet alapján feltételezhető, hogy a politikai részvétel negatív következményei a részvétel gátját jelenthetik. Ha egy tüntetésen nagy az esélye a rendőri túlkapásoknak, akkor várhatóan a részvételi hajlandóság csökken. A szociológiai és pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy a részvétel észlelt kockázatai és a demonstráción való részvétel pozitívan korrelálnak egymással, vagyis minél kockázatosabb egy tiltakozó akció, annál magasabb a részvételi hajlandóság.

A kockázat-tüntetés paradoxon vizsgálatát a témával foglalkozó kutatók szinte teljesen elhanyagolták. Legtöbben az állami repressziót makro társadalmi jelenségként vizsgálják, és a tényleges elnyomó akciókra koncentrálnak. Csak kevesen foglalkoznak a kockázatok egyéni, szubjektív értékelésével, holott elképzelhető, hogy bár a politikai részvétel objektív kockázatai elhanyagolhatóak, az állampolgárok (vagy az állampolgárok egy csoportja) mégis úgy vélik, hogy a részvételnek komoly veszélyei, kockázatai lehetnek.

A kutatási projekt célja az észlelt kockázatok és a részvételi hajlandóság közötti kapcsolatot alakító mikro mechanizmusok vizsgálata. A kutatás során a survey kísérletek végzünk, ami lehetőséget biztosít mind a direkt, mind pedig az indirekt összefüggések módszertanilag és statisztikailag korrekt vizsgálatára.                                              

Fő kutatási kérdések

RQ1. Melyek azok az alapvető mechanizmusok, amelyek az észlelt kockázatokat és a tiltakozási részvételt összekapcsolják?

RQ2. Milyen szerepet játszik a politikai identitás a kockázatok észlelésében és a részvételi hajlandóságban?

RQ3. Hogyan alakítja a politikai identitás az észlelt kockázat-tiltakozási részvétel közötti összefüggést?

Kutatás időtartama: 01/12/2020 - 31/11/2023

Kutatásvezető: Pál Susánszky

Résztvevő kutató: Béla Janky