Sajtóvisszhang: Bíró-Nagy András új kötetéről beszélt

Sajtóvisszhang: Bíró-Nagy András új kötetéről beszélt

Bíró-Nagy András a közelmúltban megjelent „Integráció Európába. Közép-európai képviselők az Európai Parlamentben” c. könyvéről adott interjút a Magyar Nemzetnek.

"– Miért pont ez az öt ország (visegrádi négyek + Szlovénia) szerepelt az elemzésében? Azért, mert ezen államok csatlakoztak az EU-hoz egyszerre a térségből?
– Igen. Az Európai Unióról szóló közbeszéd színvonalát látva, az elmúlt közel tizenöt évben nagy hiány volt abból, hogy tényszerűen feldolgozzuk, a kelet-közép-európai régió miként illeszkedett be az Európai Unióba. Nagyon sok tévhit, mítosz, legenda él ezzel kapcsolatban. Azért pont ezek az országok, mert 2004-ben ők csatlakoztak együtt a régióból. És persze az elmúlt évtizedek azonos politikai és történelmi kontextusa is indokolta, hogy a posztszocialista régió ezen öt országát együtt kezeljem.

– A kötet konklúziói között szerepel, hogy a vizsgált országok parlamenti elitjei az Európai Parlament révén újabb platformhoz jutottak. De mi a helyzet azzal a közkeletű elképzeléssel, hogy az EP valójában afféle elfekvőnek számít?
– Ez az egyik tévhit. Számokkal, képviselői interjúkkal igyekeztem bizonyítani, hogy azok, akik úgynevezett európai nyugdíjasok (így hívom ezt a kategóriát, amelyet ön elfekvőnek nevezett), erős kisebbségben vannak a mi régiónkból kikerülő képviselők között is.Egyharmadnál nem nagyobb azok aránya, akik azzal a szándékkal mennek ki Brüsszelbe és Strasbourgba, hogy ez már egy otthoni politikai karrier utáni levezetés, egyfajta nyugdíjas állás lenne.
Az EP-képviselők emellett jellemzően kétféle karriertervvel rendelkeznek: az egyik a hosszú távú európai politikai karrier (az EP-ben vagy az Európai Bizottságban). A másik pedig, amikor az EP-képviselőséget ugródeszkának tekinti a politikus a nemzeti politika felé. Az EP-ben felépített hírnevet és presztízst már régiónkban is használják arra, hogy korábbi pozíciójuknál magasabbra – kormányba, kormányfői vagy államfői posztra – ejtőernyőzzenek vissza. A nemzeti ugródeszka típusú karrierútra hazánk legutóbbi két köztársasági elnöke jó példa, mindketten EP-képviselők voltak korábban, de ugyanez igaz a jelenlegi lengyel és szlovén államfőre is." (Forrás: MNO)

A teljes interjút ITT olvashatják!