A szerző alkotmányjogi paradigmaváltást dokumentál és elemez: sorra véve a magyar, európai és részben amerikai közjogi viták fontosabb eseteit. Ezek a témakörök felölelik az alkotmányozó hatalom sajátosságait, a jogi-politikai alkotmányosság vitáiból fakadó, a törvényhozó és alkotmánybíráskodó testületek közötti „hatalmi” harcokat, továbbá egyes tételes közjogi esettanulmányokat. Az alkotmányos identitás kapcsán a kötet elemzi az európai jog és nemzeti alkotmányok konfliktusából fakadó problémákat, a föderalizmus és szuverenitás küzdelmét.

Az esettanulmányok a magyar alkotmányosság elmúlt évtizedének paradigma-vitáiban a klasszikus alkotmányosság alapelveivel szembeni kihívásokról szólnak, feldolgozván úgy a jogalkotás, mint az alkotmánybírósági felülvizsgálat és a jogtudomány egyes tételeit, álláspontjait, érveléseit. (Legyen szó akár a minőségi jogalkotás elemeiről, az egyházak jogállásáról, a gazdasági jogalkotásról, az unión belüli szuverenitás-védelem alkotmányos alapjairól vagy akár a pandémia elleni küzdelem eszközeinek alkotmányosságáról.)