A WEBERI VEZETŐK VISSZATÉRÉSE
A kutatás azt vizsgálja, hogy miként kapcsolódnak a liberális demokráciákban tapasztalt fejlemények (demokráciák dekonszolidációja, ill. a populizmus előretörése) a választói viselkedésnek az elmúlt mintegy három évtizedben bekövetkezett változásaihoz. A kortárs demokráciák működésének empirikus tapasztalatai ugyanis gyakran megkérdőjelezik a demokrácia klasszikus (normatív) elméleteinek alapvetéseit. A cél a demokrácia egy realista – azaz egy empirikusan és normatív elvárásaiban valószerűbb – elméletének megalkotása Weber plebiszciter vezérdemokrácia (PVD) koncepciójának átdolgozása segítségével.
Kutatásvezető: Körösényi András
POLITIKA AZ IRODALOMBAN
A politikai filozófia számos műfajt használ és értelmez, ezek közül kifejezetten irodalmi szövegek is vannak, kezdve az antik tragédiáktól a modern regényekig. A kutatás problémacentrikus, tehát nem a szövegek irodalomelméleti elemzése a célja, hanem egyes klasszikus politikaelméleti, filozófiai kérdésekre igyekszik bennük újszerű válaszokat találni.
Kutatásvezető: Balázs Zoltán
PÁRTFEJLŐDÉS
A magyar pártok fejlődése történeti perspektívában
A kutatás azt vizsgálja, hogy a kormánypártiság és az ellenzékiség mintázatai hogyan alakultak ki az 1867 utáni politikában, és hogyan ismétlődnek (ha ismétlődnek) az 1990 utáni új demokrácia viszonyai között.
Kutatásvezető: Csizmadia Ervin
VÁLSÁG, VÁLASZ, VÁLTOZÁS
Változások, válságok, válaszok. Helyi szociális ellátórendszerek alkalmazkodása Európa peremországaiban
A kutatás azon államokra irányul, amelyek korábbi periférikus helyzetüket leküzdve Európa centrumához közeledtek, de nem rendelkeznek jelentős nyersanyag-, ill. energiaexporttal. Fejlődésüket a humánberuházások alapozták meg, s a közelmúltbeli és korábbi válságokra is a LOSS területén hatékonyan, kreatívan tudtak reagálni. A kutatás jelenleg Finnországban, Csehországban, Ausztriában és hazánkban zajlik.
Kutatásvezető: Bódi Ferenc
POLITKAI KOMMUNIKÁCIÓ A FACEBOOKON
A kutatás a közösségi médiában zajló politikai kommunikációt vizsgálja, különös tekintettel az állampolgári kommunikációra. Az állampolgári kommunikáció a közösségi médiának köszönhetően felértékelődött a politikai kommunikációs folyamatban, ezért érdemes vizsgálni, hogy ez milyen következményekkel is jár a politikai kommunikáció tartalmára nézve. A kutatás képviselőjelöltek Facebook-oldalain vizsgálja az állampolgári reaktivitást, arra kíváncsi, hogy milyen tartalmak képesek leginkább reakciókat kiváltani a követőkből, illetve virálissá válni.
Kutatásvezető: Bene Márton
REGIONÁLIS FEJLŐDÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN
A rendszerváltás utáni regionális fejlődés és területi egyenlőtlenségek politikai gazdaságtana a visegrádi országokban
A kutatás arra keres választ, hogy miért nőttek a területi egyenlőtlenségek Közép-Európában a rendszerváltás után és hogy ezt a – piacgazdasági viszonyok között rendszerint természetesnek tekintett – folyamatot a gazdasági szereplők döntésein kívül hogyan befolyásolták egyes politikai és intézményi tényezők. A vizsgálat kiterjed a transznacionális (külföldi működőtőke-beruházások, az Európai Unió regionális fejlesztési forrásainak területi eloszlása), valamint állami szintű (befektetés ösztönző politikák, regionális fejlesztési politikák) és helyi tényezők (fejlesztési koalíciók) hatásainak értékelésére.
Kutatásvezető: Medve-Bálint Gergő
STRUCTURAL DYNAMICS
The structural dynamics of Hungarian central government agencies
The proposed research seeks to describe and understand how post-transition Hungary’s central government agencies were, and are, created and (re-)structured. The research builds on the results of an earlier, larger international research project funded by the ESF COST Action. It is integrated into both on-going and emerging research cooperation among prominent European and non-European scholars (e.g. the COBRA network) and into the emerging public policy research framework of the host institution HAS CS. The reasearch project is coordinated by Gyorgy Hajnal and supported by OTKA (project #106333).
Kutatásvezető: Hajnal György
ILLIBERAL GOVERNANCE AND POLICY
The research seeks to explore, describe and tipify, and possibly theoretically contextualize and explain shifts in government structures and functioning frequently denoted as „illiberal”. The components or these research activities vary sector-wise as well as geographically. As to their geographical scope, most of the research focus on Hungary as an exemplary case but some of them endeavour to carry out comparative research in the Eastern / Central European context. Sector-wise, research components focus on the central as well as the local/territorial tier of governance, while some of them deal with collaborative governance and the (changing) role of NGOs.
Principal investigator: Gyorgy Hajnal
INTÉZMÉNYI BIZALOM
Kutatásunk az intézményi bizalommal mint a legitimitás fontos mozzanatával foglalkozik. Az első olyan projekt itthon, amely átfogó képet ad az intézményi bizalom alakulásáról, mintázatairól, gyökereiről és gyakorlati következményeiről. Az intézményi bizalom kérdése ugyanis gyakorlati probléma: a kutatások kimutatták, hogy míg az eredménytelen, rossz hatásfokú közpolitika rombolja az emberek bizalmát, a logika fordítva is igaz. Jobban működnek azok az intézmények, amelyekben az állampolgárok bíznak, ugyanis ekkor inkább hajlandóak együttműködni az adott intézménnyel. Ezért fontos feltárni az intézményi bizalom összetevőit, amely az eredményességi (output) dimenzió mellett a normatív méltányossági (fairness) dimenzióban ragadható meg. Kutatásunk részletesen vizsgálja az eredményességi és a normatív dimenzió összefüggéseit és hatásukat a bizalomra, és igyekszik szétszálazni mindkét dimenzió további mozzanatait, összetevőit is.
A kutatási programban jelenleg két projekt fut.
A FIDUCIA – New European Crimes and Trust-based Policy egy európai finanszírozású (EU FP7) projekt, amely kifejezetten a büntető-igazságszolgáltatás és az intézményi bizalom összefüggéseit vizsgálja.
Az Intézményi bizalom és a közpolitika eredményessége Magyarországon című, az OTKA által támogatott projekt pedig hazai kontextusban vizsgálja a problémát.
ELECTORAL CONNECTION
The Electoral Connection under Party-Centred Electoral Rules. The Case of Hungary
A kutatás célja, hogy megvizsgálja, hogy egy olyan demokráciában, ahol a választási szabályok elsősorban a pártképviseletet támogatják, megjelennek-e az egyéni képviseleti formák, és ha igen, milyen formában.
Kutatásvezető: Papp Zsófia
Tüntetők körében végzett kérdőíves lekérdezés
Kutatási projektünk célja a politikai tüntetéseken részt vevők körében végzett kérdőíves lekérdezés módszerének fejlesztése, standardizálása. A projekt a 2014 és 2016 között Dr. Szabó Andrea vezetésével az MTA TK-ban végzett tüntetéskutatás projektekre támaszkodik. A módszer standardizálásának részeként a projekt partnerek tüntetések kérdőíves lekérdezést fogják végezni a kutatásban részt vevő országokban, így Lengyelországban, Magyarországon és Németországban.
kutatásvezető: Mikecz Dániel
ÍGÉRETKUTATÁS
Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014
A „Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2010” (röviden: ígéretkutatás) kutatási projekt 2010-ben indult OTKA (K 101401) támogatással. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen a kapcsolat a pártok kampányígéretei és a tényleges kormánypolitika között.
Másként megfogalmazva: vajon a pártok felelőtlenül ígérgetnek a választási kampány során, vagy éppen ellenkezőleg, betartják a kampányban, a választási programban foglaltakat? Vajon az állampolgárok a következő választás során figyelembe veszik azt, hogy a kormány betartotta-e az ígéreteit, vagy szavazatukat nem a múlt, hanem csakis az aktuális ígéretek befolyásolják?
Kutatásvezető: Dobos Gábor
A PTI Realizmus-kutatócsoportja által folytatott kutatómunka két nagyobb tematikus fókusszal rendelkezik: az NKFIH támogatásával zajlott egy elsősorban a kortárs hazai politikai gondolkodás "realista fordulatával" foglalkozó kutatás, amelynek alapkérdése az volt, hogyan gyökeresedtek meg a rendszerváltás utáni magyar politikai gondolkodásban a politika autonómiájával kapcsolatos belátások. Emellett a kortárs realista politikaelmélet klasszikus kérdéseivel (erkölcs és politika viszonya) kapcsolatos számos tanulmány született. A következő években a kutatócsoport az endogén politikai normák szerepével kapcsolatos kutatásokra fogja összpontosítani a figyelmét.
Projektvezető: Szűcs Zoltán Gábor
A 2018-as választással kapcsolatos könyv 2018. novemberében mintegy 1,5 éves előkészítő munka után jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében, illetve annak jogelődjeiben komoly, lassan három évtizedre visszanyúló hagyománya van az országgyűlési választások tárgyszerű, tudományos elemzésének. A Választás 2018 – könyvprojekt ezt a nemes hagyományt folytatva a 2018-as országgyűlési választást, annak eredményeit és hatását, valamint a választási kampányt vizsgálta rendkívül széles szakmai együttműködés keretében. Az érdeklődő olvasók közérthető nyelvezettel írt történeti, elméleti és empirikus megközelítésű tanulmányokkal egyaránt találkozhatnak a kötetben.
Talán nincs a világon olyan parlamenti választás, amelyet az adott politikai közösség ne tartana magára nézve politikatörténeti jelentőségűnek. Magyarországon ez a jelentőség még inkább érzékelhető, már csak annak okán is, hogy politikatudományi értelemben a 2010. évi országgyűlési választásokat követően egy új rezsimről beszélhetünk. Természetesen egy-egy választás más miatt fontos a választópolgároknak, a nyilvánosság különböző szereplőinek és a politológusnak. A másodjára „vizsgázó” új választási rendszer viszont olyan kihívást intéz cselekvők és az értelmezők elé, amelyek miatt a választást (és azt megelőző időszakot) csak komplexitásában kell és lehet értelmezni.
Minden választás napját várakozások, feltételezések, kalkulációk és bizonytalanságok előznek meg, mindezek következnek a pluralizmusból, amelynek hiánya esetén nem beszélhetünk politikáról vagy politikumról. Azt is mondhatjuk, hogy ettől „művészet” a politika, ahogyan azt is, hogy ettől kerül mozgásba egy-egy politikai rendszer.
Kutatásvezető: Szabó Andrea, Böcskei Balázs
Politikai vezetés: teória és összehasonlító kutatás
A kutatás egyrészt a korábbi, 2008-2012 között folyó elméleti kutatások folytatása, másrészt az elméleti eredmények empirikus-összehasonlító kutatások irányába való kiterjesztését célozza. A kutatás demokráciaelméleti síkon a politikai vezetés és a képviseleti demokrácia viszonyával, a képviseleti demokrácia felhatalmazáselméletének kidolgozásával foglalkozik. Az empirikus kutatások középpontjában a politikai vezetők tipológiája, a vezetői proaktivitás és kreativitás problémája, továbbá a politikai vezetés mint politikai képviselet tanulmányozása áll.
Kutatásvezető: Körösényi András
MONOGRÁFIA A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL
A kutatás összefoglaló áttekintés nyújt a politikai kommunikáció mibenlétéről. Tárgya a kommunikáció és a politika, illetve a politikai kommunikáció kutatás és a politikatudomány viszonya, a politikai kommunikáció főbb jelenkori logikái: propaganda, marketing, public relations, deliberáció, tiltakozás; a politikai kommunikáció legfőbb jelenségei: politikai kampányok, kormányzati kommunikáció és online politikai társalgások.
Kutatásvezető: Kiss Balázs
Európa mint nyilvánosság: a viták szerepe egy posztnemzeti politikai közösségben
A vizsgálat arra keresi a választ, hogy az EU intézményi-jogi és szakpolitikai keretein kívül eső ügyek miként és hogyan válnak közös, európai kérdéssé. A projekt európai viták feltérképezésével a kommunikáció konstruáló és közösségteremtő kapacitását elemzi, amellyel végső soron a nyilvánosság és az integráció kapcsolatára reflektál. A cél, hogy a magyar médiatörvény európai vitájának feldolgozásakor kialakított kutatási kereteket, módszert és operacionalizálási rendet új ügyeken is tesztelhetővé váljék.
Kutatásvezető: Szabó Gabriella
KÉPVISELŐI MUNKA ÉS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK
A kutatás fő célja a képviselők által végzett munka sokféleségének feltérképezése, és annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a munka intenzitásában megmutatkozó különbségek megjelennek-e a következő választásokon elért eredményekben. A projekt egy tágabb, és két szűkebb területre koncentrál. Az adatgyűjtésre irányuló erőfeszítések legnagyobb része a képviselőkre és a parlamenti tevékenységükre vonatkozó információk összegyűjtésére összpontosul. A képviselő parlamenti kérdések területén mutatott aktivitásának és a felszólalásai gyakoriságának segítségével történik annak feltárása, hogy mennyi időt töltenek nem-törvényhozó tevékenységgel a parlamentben. Másodszor, a közpolitikai reszponzivitást a mezőgazdaságból élő népesség választókerületi nagysága és egyrészt a parlamenti kérdések és interpellációk tartalma, másrészt a bizottsági pozíciók elosztása közötti összefüggés ragadja meg. Harmadszor, az állami támogatások választókerületbe vonzása, illetve ennek a képessége a választókerületért végzett szolgálat speciális esetének számít. A Strukturális Alapokból a választókerületbe áramló összegek nagysága és a választási eredmények közötti kapcsolat feltárása képezi a kutatás ezen pillérének fő célkitűzését. Ezen kérdések megválaszolása közelebb visz bennünket a parlamenti kutatások azon feltételezésének értékeléséhez, miszerint a képviselők azért végeznek bizonyos tevékenységeket, mert azt remélik, hogy mindez közelebb viszi őket az újraválasztáshoz. Továbbá, képet kapunk arról is, hogy mennyire működik a választók általi egyéni elszámoltatás Magyarországon, és új információink lesznek a képviselet minőségével kapcsolatban is.
A GYŰLÖLETBESZÉD FOGALMA
A gyűlöletbeszéd fogalma a magyar politikai diskurzusban 1994-2004
A kutatás egyfelől azt vizsgálja, hogy milyen jelentéseket vett fel, illetve milyen témakonstrukciókhoz kapcsolódott a gyűlöletbeszéd fogalma a magyar politikai diskurzusban a megjelenését követő tíz év során. Másfelől arra keres választ, hogy maguk a vitafolyamatok milyen szerepet játszottak, milyen funkciókkal bírtak a hazai közéletben.
Kutatásvezető: Pál Gábor
COCOPS
Coordinating for Cohesion in the Public Sector of the Future
COCOPS is a public management research consortium consisting of 11 universities in 10 countries. With a budget of nearly 2,7 million € from the European Commission’s FP7, this is to become one of the largest comparative public management research projects in Europe. The project started on 1 Jan 2011 and will run for 3,5 years. It is coordinated by Erasmus University Rotterdam. The Hungarian member of the consortium is the Department of Public Policy and Management at the Corvinus University of Budapest. Research by the Hungarian team is coordinated by Gyorgy Hajnal. For more information visit www.cocops.eu.
Kutatásvezető: Hajnal György
ESF COST Action LocRef
Local Public Sector Reforms: An International Comparison
In the current comparative research concerning public sector modernization, the local level of government is blatantly absent. Databases on local public sector reforms are fragmented, incomparable, incoherent, nationally scattered and confined in their methodological approach. This Action is intended to remedy those deficits. It will generate coherent data bases for systematic comparison with a view to streamlining analytical approaches and synthesizing research outcomes using methodological triangulation (qualitative/quantitative techniques). The Action will provide a platform for establishing a new set of comparative (descriptive, explanatory, and evaluative) knowledge on local public sector reforms and for integrating the fragmented research activities in this neglected area of investigation. Starting in early 2013 the project implementation will last for four years. The Management Commmittee member coordinating the work to be undertaken in Hungary is Gyorgy Hajnal.
Kutatásvezető: Hajnal György
TILTAKOZÁSKUTATÁS 2015
A kutatás a 2014 őszén kezdődő tiltakozó mozgósítási hullám okainak, hátterének, dinamikájának társadalomtudományi megértését célozza. A kutatás során Magyarországon először alkalmazunk survey módszert tiltakozások esetében, így a kutatás nem csak ténybeli eredményekkel, de módszertani újdonságokkal is szolgál.
Kutatásvezető: Szabó Andrea
Részt vevő kutatók: Böcskei Balázs, Kovács Tamás, Mikecz Dániel, Oross Dániel
A POLITIKA ORIENTÁCIÓS KERETE
A szemantika szerepe a politikai intézmények formálódásában
A kutatás célkitűzése annak vizsgálata, hogy a politikára vonatkozó szemantikai leírások milyen szerepet töltöttek, töltenek és tölthetnek be az alapvető politikai intézmények formálódásában.
Kutatásvezető: Brunczel Balázs
GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ÉS GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM
Globalizálódó kormányzás a sokrésztvevős világban: a globális Herceg, Kalmár és Polgár
A kutatás a globális piacok kezelhetetlensége által okozott válság jelenségeire és következményeire összpontosít. Különös hangsúlyt fektet a nemzetállam átalakulására, a szuverenitás kérdésére, valamint az alulról érkező társadalmi kezdeményezések, a civil társadalmi hálózatok szerepére.
Kutatásvezető: Miszlivetz Ferenc
FELSZÍN ALATTI POLITIKA
Felszín alatti („subterranean”) politika és hálózatok Európában
A kutatás azt vizsgálja, hogy a civil társadalom különböző csoportjai hogyan válaszolnak a globális, európai és magyarországi válságra.
Kutatásvezető: Mary Kaldor, Miszlivetz Ferenc
A FACEBOOK-GENERÁCIÓ
A Facebook-generáció politikai szocializációja
Kutatásunk a politikai szocializáció elmúlt két évtizedben történt változását vizsgálja a média megnövekedett hatásának tükrében. A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év alatt átrendeződtek a szocializációs ágensek, felerősödött a média szerepe. Többek között olyan kérdésekre keressük a választ, hogy mi a szerepe a médiának abban, hogy a fiatalokra hol, hogyan, milyen módon és csatornákon hat a politika, illetve hogyan válnak érdeklődővé a politika iránt és hogyan döntik el, bekapcsolódnak-e a politikai és a civil életbe.
Kutatásvezető: Antalóczy Tímea
MCM DYNAMICS
Movement countermovement interplay between pro- and anti-immigrant movements in Spain and Italy
A kutatás Olaszország és Spanyolország bevándorlást támogató és ellenző mozgalmainak egymásra gyakorolt hatásait elemezi. A szisztematikus vizsgálat fényt vet a mozgalom-ellenmozgalom hatásainak különböző szempontjaira.
Kutatásvezető: Andits Petra
A SZEMANTIKA SZEREPE A POLITIKAI INTÉZMÉNYEK FORMÁLÓDÁSÁBAN
A kutatás azt vizsgálja, hogy az eszmék, a diskurzusok vagy az intézményi környezet miképp befolyásolja a politikai folyamatok alakulását. Ez először a vonatkozó elméletek vizsgálatát, továbbgondolását jelenti – különös tekintettel az új institucionalizmus egyes irányzataira -, majd pedig ennek az elméleti keretnek a segítéségével napjaink politikai folyamatainak az elemzését, különös tekintettel a demokráciák működésére.
Kutatásvezető: Brunczel Balázs
KRITIKAI TÁRSADALOMELMÉLET
A téma kutatása, majd monografikus feldolgozása azt a célt tűzi ki, hogy a modern társadalomelméletek között kijelölje a KRE helyét, saját kutatási tárgyát, módszerét, mércéjét (értékrendjét), benne a politika állam- és jogelméletének és demokráciafelfogásának fundamentumait (a szerző három évtizedes munkássága nyomán).
Kutatásvezető: Szigeti Péter
CITÁCIÓS ADATBÁZIS
Publikációs és idézettségi aktivitás a Politikatudományi Szemle hasábjain
Az adatbázis a Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmányok szerzőinek publikációira és az általuk hivatkozott művekre, illetve ezen művek szerzőire fókuszál, lehetővé téve az érdeklődök és a szakma képviselői számára a Szemlén alapuló citációs adatok megismerését. A Szemle szerzőinek és az általuk hivatkozott szerzőknek a vizsgálata során láthatóvá válik, hogy a természettudományokban már régóta nagy hagyománnyal bíró és elfogadott gyakorlat, a tudománymetria milyen képet fest a hazai politikatudományról. A honlap lehetőséget nyújt az adatbázis mellett az azon alapuló különböző tudománymetriai statisztikák lekérdezésére is.
Kutatásvezető: Cselényi Emese
MANDÁTUMINTERPRETÁCIÓ
Hogyan jön létre a győztes mandátuma? Mandátuminterpretáció a választás és a kormányalakítás között
A kutatás célja a mandátumelmélet egy módosított változatának, a mandátum értelmezésére és percepciójára koncentráló megközelítésnek a segítségével elemezni a magyar országgyűlési választásokat követő sajtókommunikációt. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a választásokat követően megjelent-e a győelem mandátumként való értelmezése, illetve milyen tényezők játszanak szerepet ennek létrejöttében.
Kutatásvezető: Körösényi András
MAGYAR POLITIKAI RENDSZER (Könyvprojekt)
2015-ben a könyv megjelent, a projekt lezárult.
A rendszerváltás után negyedszázaddal egy áttekintő, szisztematikus kötet írását tervezzük a magyar politikáról. A kötet a korábbi Magyar politikai rendszer (Körösényi 1998; Körösényi-Tóth-Török 2003) könyv tematikáját követi. A hazai politikatudomány szakmai fejlődése, a magyar kormányzati rendszer és politika egyes részterületeiről megjelent hazai és nemzetközi munkák és kutatások sokasága után átfogó igényű kutatást tűzünk célul. A magyar politikai rendszerről szóló kutatással több célt tűzünk ki. Az egyik az egyes részterületek (pl. kormány, Alkotmánybíróság) működésének, belső szabályainak és politikai törvényszerűségeinek leírása és elemzése. A másik célunk, hogy vizsgáljuk az egyes területek közti összefüggéseket, a politikai rendszer három nagyobb dimenziója között kialakult kölcsönhatásokat. Harmadszor, a magyar politikai rendszer e szűkebb megközelítése mellett hangsúlyosabban kívánunk foglalkozni annak „társadalmi” vagy ha úgy tetszik, szociológiai beágyazottságával. Negyedszer, szeretnénk túllépni a szűkebb magyarországi megközelítésen két vonatkozásban is. Az egyik, hogy noha nem kifejezetten nemzetközi összehasonlító kutatást tervezünk, az összehasonlító szempontot mindvégig érvényesíteni kívánjuk. A másik, hogy a magyar politikát és kormányzati rendszert európai és nemzetközi horizontba kívánjuk helyezni. Az egyes fejezeteket a téma specialistái saját kutatásaikra támaszkodva írják.
Projektvezető: Körösényi András
GENERÁCIÓS KONFLIKTUSOK
A társadalmi öregedés politikatudománya. Politikai konfliktusok generációs metszetben
A program célja a társadalmi öregedés politikatudományának megteremtése általában, továbbá egyes vonatkozó kutatási kérdések megválaszolása. A program négy kutatásból áll:
1. Politikai konfliktusok generációs sajátosságai
2. Generációk politikai szocializációja, gondolkodása, viselkedése
3. A generációk politikai konstrukciói és identitása
4. A generációk és a jóléti állam körüli politikai viták
Kutatásvezető: Kiss Balázs
KORMÁNYALAKÍTÁS
Kormányalakítás és koalíciós pártösszetétel Magyarországon, 1990-2010
A kutatás során arra kerestem a választ, hogy a választói akarat, a pártok programtávolsága, és az intézményi környezet (eljárási szabályok, államfő) mennyiben magyarázzák a kormányalakítást és a pártösszetételt. A kutatási eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy ezek a elméletek és magyarázatok meglehetősen gyengén teljesítenek, az esetek körülbelül negyedét-ötödét magyarázzák, és még a legjobb esetben (intézményi környezet) is, a felét sem. A konklúzió alapján megpróbálok egy tentatív magyarázatot adni, amely szerint a kormányalakítást jobban magyarázza a politikusi autonómia, és a pártösszetételt a politikusok egymásra irányuló politikai percepciója határozza meg, amelyet a bal-jobb irányít.
RETORIKAI ÍGÉRETEK
Retorikai ígéretek modul a Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014 projekt keretében
A modul célja a kutatás során azonosított egyik ígéretcsoport, a retorikai ígéretek szerepének értelmezése a kutatás általános elméleti keretei között.
VEZETÉS ÉS DEMOKRÁCIA
A politikai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben
A kutatás politikaelméleti síkon a politikai vezetés fogalmával, egy speciálisabb demokráciaelméleti síkon a politikai vezetés és a képviseleti demokrácia viszonyával foglalkozik.
A MAGYAR MÉDIATÖRVÉNY VITÁJA
A magyar médiatörvény 2010-es és 2011-es európai vitájának az elemzése
A kutatásban a 2010 nyarán elindított magyar médiaszabályozás jogalkotási folyamatának európai vitáját kísérjük végig. A kutatás során világossá vált, hogy a megosztó ügyek valódi nyilvánosságot teremthetnek európai szinten is. A részt vevő felek kommunikációs aktusainak adatbázisba rendezésével leírhatóvá váltak a domináns álláspontok, amelyek értelmezésében kevéssé eligazítóak a nemzeti keretek, illetve a hagyományos politikai bal-jobb kategóriák.
TOVÁBBI KUTATÁSOK
- LAGging behind or LEADER in Local Democracy? An assessment of LEADER-type development projects as a tool for democratic integration in the contested countryside (2010–2011) Finnish Ministry of Agriculture and Forestry, projektvezető: Kovách Imre
- Scientific Indicators of Confidence in Justice: Tools for Policy Assessment, EURO JUSTIS (2008-2011) www.eurojustis.eu, EU-FP7, projektvezető: Boda Zsolt
- Governance, Infrastructure, Lifestyle Dynamics and Energy Demand: European Post-Carbon Communities, GILDED (2008-2011) www.gildedeu.org, EU-FP7, projektvezető: Kovách Imre
- Work and Life Quality in New and Growing Jobs, WALQUING (2008-2012), EU-FP7, projektvezető Tóth András
- MCM dynamics—The dynamics of pro- and anti-immigrant movements in Italy and Spain (2011–2014), EU-FP7 People, projektvezető: Andits Petra
- SODIPER – Social Dialogue and Participation Strategies nt he Global Delivery Industry: Challenging Precarious Employment Relations (2011) European Commission, projektvezető Neumann László
- Választási akarat és kormányzati teljesítmény modellezése és mérése Körösényi András, Alapítvány a Távközlési és Telematikai Felsőoktatásért (2010-2011)
- A magyar pártfejlődés történeti kontextusban Csizmadia Ervin,OTKA (2011-2013)
- A politikai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben Körösényi András, OTKA (2008–2011)
- A demokratikus politikai kultúra pillérei (Magyarország nemzetközi összehasonlításban) Simon János, OTKA (2010–2013)
- Stabilizálódtak-e a kelet-közép-európai demokráciák? Komparatív politikatudományi elemzés Fricz Tamás, OTKA (2011-2014)
- A magyar politikai elit 2009 Kovách Imre, OTKA (2009–2013)
- Magyarországi politikai pártok lexikona 1846–2006. Parlamenti választáson jelöltet állító pártok. Vida István, OTKA (2009-2014)
- A közösségi kapcsolatok igénye - a demokrácia megújításának esélye Utasi Ágnes,OTKA (2008-2012)
- Választási kampányok 2009-2010 Kiss Balázs, OTKA (2008-2012)
- Lezárt kutatások, projektek 2003-2010