PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Fővárosi, személyesen szavazó előválasztók szociológiai, politikai háttere

2021. október 29. 10:43

A TK PTI kutatói egyetemi hallgatókkal közösen végeztek kérdőíves kutatást az előválasztás második fordulója során. A feltáró kutatás célja elsősorban az volt, hogy feltérképezze a 2021-es budapesti ellenzéki előválasztáson a szavazók szociodemográfiai hátterét, médiafogyasztási szokásait és politikai attitűdjeiket. A kutatás az előválasztás második fordulójának idején végzett terepmunkán alapul. A felmérést az ún. election day poll, tehát a választás napján végzett megkérdezés módszere alapján végeztük. Az eredmények részben megerősítik azokat a vélekedéseket, miszerint Márki-Zay Péter támogatói fiatalabbak, magasabban képzettek, és jellemzően az online hírportálokból és a közösségi médiából tájékozódnak.

Farkas Eszter és Mikecz Dániel blogbejegyzése

Módszer

Az election day poll kutatásokat az 1960-as évek óta végzik. Ezen kutatások segítségével világosabb képet lehet alkotni a választók szociológiai hátteréről és motivációjáról, valamint a választási napi közvélemény-kutatások a szavazás tapasztalatairól is tájékoztatást adhatnak. Az előválasztáson résztvevők valós idejű megkérdezését indokolja, hogy a szokásos, országos reprezentatív felmérésekben számuk a magyarországi 2021-es ellenzéki előválasztás esetén 70-80 főre korlátozódik.

A valós idejű lekérdezés során csak a szavazatukat leadott előválasztókat kértük fel a kutatásban való részvételre. Az előválasztók sokaságáról nincsenek korábbi ismereteink, így a reprezentativitáshoz nem lehetséges kvótát alkotni. Így ahhoz, hogy reprezentatív mintát kapjunk, valószínűségi mintavételt kellett végeznünk. Ebből a célból alkalmaztuk az előválasztók szisztematikus véletlenszerű mintavételét. A választók valószínűségi mintavételén túl különösen lényeges továbbá a szavazási helyszínek mintavétele. Ehhez a budapesti sátrak körében rétegzett mintavételt alkalmaztunk, amelyhez a korábbi választási eredményeket, az első forduló részvételi adatait, valamint a sátrak nyitvatartását vettük figyelembe. 

Elsőként a korábbi választási eredmények alapján négy, a választói preferenciák mentén nagyjából hasonló régiót alakítottunk ki a budapesti választókerületek körében: 1) Észak-Buda (2., 3., 4., 10. OEVK), 2) Dél-Buda és Dél-Pest (15., 16., 17., 18. OEVK), 3) belvárosi körzetek (1., 5., 6., 7., 8., 9. OEVK), valamint 4) Észak-Pest (11., 12., 13., 14. OEVK). Ezeken a régiókon belül azokat az OEVK-kat választottuk, ahol az előválasztás első fordulójában a legmagasabb volt a lakosságarányos részvétel. Így a mintánkba Budapest 2., 8., 13., és 18. OEVK-k kerültek. Ezekben az OEVK-kban azoknál a sátraknál zajlott a lekérdezés, amelyek a kérdezési napokon végig nyitva tartottak. Továbbá munkaszüneti napokon történt a külső kerületekben a kérdezés, munkanapokon a belső kerületekben, feltételezve a sátrak forgalmának ilyen szempontú alakulását. A kutatási helyszíneket az 1. táblázat foglalja össze:

Október 10. 

Október 13. 

Október 15. 

Október 16. 

Budapest 13. OEVK

Budapest 8. OEVK

Budapest 2. OEVK

Budapest 18. OEVK 

XVI. ker. Jókai Mór utca

XIII.ker. Lehel téri piac

XI. Móricz Zsigmond körtér

XXII. Városház tér 19.

XIV. ker. Egressy út - Vezér utca

XIII.ker. Göncz Árpád városközpont

XI. Rétköz utca - Olthíd utca 

XI. Fehérvári út 213.

A lekérdezés során a szisztematikus véletlenszerű mintavételt úgy értük el, hogy a kérdezőbiztosok minden helyszínen kétfős csapatban, egymást is ellenőrizve minden harmadik előválasztót kértek fel a kutatásban való részvételre. A kérdőív első felét a kérdező töltötte ki a megkérdezett válaszai alapján. Az előválasztó a szavazatával kapcsolatos érzékenyebb kérdésekre egyedül is adhatott választ, majd az election day poll módszerével összhangban a kérdőív érzékeny részét a válaszadó egy dobozba tette, így biztosítva a teljes anonimitást és ezáltal a minél magasabb válaszadási arányt a politikai preferenciákra vonatkozó kérdések esetén. Az egyes sátraknál nyitástól zárásig tartott az adatgyűjtés, amelynek célja az volt, hogy a mintába egyenlő eséllyel kerüljenek be a különböző időközökben, eltérő szociológiai háttérrel bíró szavazók. Fontos megjegyezni, hogy a mintába csak azok a válaszadók kerültek be, akik budapesti állandó lakcímmel rendelkeznek. Az előválasztás második fordulójában a szavazatukat a fővárosi sátrakban leadó, nem Budapesten élők tehát nem képezik a minta részét.

A fővárosi, személyesen szavazó előválasztók szociológiai háttere és médiafogyasztása

A kutatás során 652 előválasztót kértünk fel, hogy vegyenek részt a kutatásban. Közülük 440 fő kezdte meg a kérdőív kitöltését. Arra a kérdésre, hogy kire szavazott az előválasztás második fordulójában, 357-en adtak választ. Közülük 124-en Dobrev Klárára (35%), 233-an Márki-Zay Péterre (65%) adták voksukat. A hivatalos adatok szerint Budapesten a sátrakban leadott szavazatok 39 százalékát Dobrev Klára, 61 százalékát Márki-Zay Péter kapta. Kutatásunk tehát 4 százalékkal tért el a tényleges vasárnapi eredménytől.

A következőkben néhány eredmény leíró statisztikáit közöljük a második fordulóban leadott szavazatok szerinti bontásban. Fontos hangsúlyozni, hogy az eredmények a fővárosi, személyesen szavazó előválasztókra nézve reprezentatívak, hiszen a terepmunka során nem érhettük el az interneten szavazókat, továbbá erőforrásaink a fővárosi adatfelvételt tették lehetővé. Az eredmények azonban kétségkívül jelzik az ellenzéki választói magatartás trendjeit.

A kérdőív első felében az előválasztókat demográfiai hátterükről kérdeztük (1. ábra). Az eredmények megerősítik azokat a feltételezéseket, miszerint Dobrev Klárára inkább a nők, valamint Márki-Zay Péterre inkább a fiatalok szavaztak. Mintánkban Dobrev Klára választóinak átlagéletkora 67 év, Márki-Zay Péter választóinak 44. Éles különbség van a két szavazói tábor között iskolai végzettségüket tekintve is. Míg Dobrev Klára választóinak mintegy kétharmada középfokú, harmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik, addig Márki-Zay Péter esetében az arány éppen fordított. Márki-Zay Péter támogatóinak 14 százaléka ráadásul tanuló, Dobrev Klárára szavazó diák azonban nem került be a mintába. Az iskolai végzettségre vonatkozó eredmények azt az általános vélekedést erősíthetik, hogy Márki-Zay Péterre a magasabb státuszúak szavaztak. Vallásosság tekintetében azonban nincs lényegi különbség a jelöltek szavazói között, azaz legalábbis a budapesti előválasztók körében nem mutatható ki az az összefüggés, miszerint Márki-Zay Péterre az inkább vallásos emberek szavaznának.

Kíváncsiak voltunk arra is, melyek azok az információs források, médiumok, ahonnan leggyakrabban tájékozódnak a kérdezettek a különböző politikai, közéleti kérdésekről. Ahogy az a 2. ábrán látható, míg Dobrev Klára szavazóinak többsége számára a televízió számít elsődleges hírforrásnak, Márki-Zay Péter szavazóinak túlnyomó többsége online hírportálokról tájékozódik. A közösségi média főként Márki-Zay Péter szavazói számára szolgál hírforrásként, rádióból inkább Dobrev Klára szavazói tájékozódnak.

A fővárosi, személyesen szavazó előválasztók politikai attitűdje, preferenciái 

Az előválasztók politikai attitűdjeit különböző véleményekkel való egyetértésük segítségével teszteltük. A lehetséges válaszok a következők voltak: egyáltalán nem ért egyet (1), inkább nem ért egyet (2), egyet is ért meg nem is (3), inkább egyetért (4), teljes mértékben egyetért (5). A 3. ábra azt mutatja, hogy az egyes szavazótáborokban mekkora az egyes véleményekkel kapcsolatos egyetértés átlaga, a középérték a 3-as. A gyereknevelés tekintetében Márki-Zay Péter választói liberálisabbak, míg a jövedelmi különbségek kapcsán Dobrev Klára támogatói baloldalibb álláspontot képviselnek. A rendpártiság mindkét táborra jellemző, Dobrev Klára szavazóira azonban fokozottabb mértékben. A kizárólagosan férfi-keresőre épülő családmodellt egyik szavazótábor sem favorizálja, noha némileg megengedőbbek Dobrev Klára szavazói. Egyetértés mutatkozik a klímaváltozást illetően, meglepő azonban, hogy a Márki-Zay szavazók itt kis mértékben szkeptikusabbak. Végül mindkét táborra jellemző, hogy inkább nem értenek egyet azzal, hogy egyáltalán ne jöjjenek menekültek Magyarországra, bár itt is van némi eltérés a két jelölt szavazói között.

A bal-jobb és a liberális-konzervatív önbesorolás tükrözi a politikai attitűdök kapcsán megmutatkozó különbségeket a két szavazótábor között (4. ábra). Dobrev Klára támogatói egyértelműen baloldalibbak Márki-Zay szavazóihoz képest, akik inkább az 1-től 10-ig tartó tengelyen a középhez (melynek értéke 5,5) közelebb sorolták magukat. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Márki-Zay szavazók, noha összességében jobboldalibbak a Dobrev szavazóknál, jelentős részük még így is inkább balodalinak vallotta magát (tehát 5-ös vagy annál kisebb értékkel jellemezte saját politikai álláspontját). A liberális-konzervatív önbesorolás alapján azonban nincs ekkora különbség a két csoport között, mind a Dobrev, mind a Márki-Zay szavazók inkább liberálisnak vallották magukat.

A kutatás során arra is kíváncsiak voltunk, hogy mely jelöltekre szavaztak Dobrev Klára és Márki-Zay Péter választói az előválasztás első fordulójában. Mintánk alapján Dobrev Klára fővárosi második fordulós szavazóinak több mint fele már az első fordulóban is rá szavazott, ugyanakkor negyedük korábban Karácsony Gergelyre voksolt. A második fordulóhoz képest Dobrev Klára is képes volt olyan szavazókat is maga mellé állítani, akik nem vettek részt az első fordulóban (5. ábra). 

Márki-Zay Péter esetében a második fordulós szavazóinak harmada voksolt rá már az első fordulóban is, továbbá nagy arányban szavaztak rá a fővárosban Karácsony Gergely szavazói, valamint nagyobb arányban tudott megszólítani új szavazókat is (6. ábra).

Azok a válaszadók, akik az első fordulóban nem szavaztak, tehát akik csak a második fordulóban mobilizálódtak, inkább a fiatalabb korosztályból és a magasabban képzettek közül kerültek ki; 42 százalékuk 18 és 35 év közötti, 39 százalékuk 36 és 60 év közötti, 19 százalékuk 60 év fölötti, valamint 50 százalékuk rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Köszönetnyílvánítás

A kutatási koncepció kialakításában nagy segítséget nyújtott Dr. Szabó Andrea, a TK Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese. A kutatás nem jöhetett volna létre az egyetemi hallgató kérdezőbiztosok, Bozovic Vucic Bálint, László Tamás, Paul Pronk, Rátfai Levente, Selinger Viktor és Tari Ádám segítsége nélkül.

A kép forrása: Elekes Andor, https://commons.wikimedia.org/wiki/User:Elekes_Andor

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor