A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent a FIDUCIA projekt új kötete
Széchenyi István Szakkollégium odaítélte
Bartha Attila tanulmánya az International Journal of Arts&Sciences-ben
Meghívó Horváth Péter doktori értekezésének nyilvános vitájára
Local Organization of Social Services (LOSS) Konferencia
2013. december 9-10 között került megrendezésre az MTA TK-ban a Local Organization of Social Services (LOSS) Konferencia.
TK tudomány napi konferencia: Az öregedés hasznáról és káráról
Az öregedés káráról és hasznáról: Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről címmel nov. 21-én megtartott tudomány napi konferencia előadásai, köztük számos intézeti kutató prezentációja letölthető a honlapról.
Megjelent a Toward Leader Democracy új kiadása
Kutatóink írták
A Socio.hu-n, a Szociológiai Intézet online folyóiratának 2013/3. számában A. Gergely András, Bartha Attila, Kiss Balázs és Oross Dániel írása olvasható.
Meghívó könyvbemutatóra
VALUCH TIBOR Magyar hétköznapok: Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig c. könyvének bemutatója december 4-én, szerdán 16 órától lesz a Kossuth Klubban. Beszélgetőtársak: Gyarmati György, Gyáni Gábor. Szeretettel várnak minden érdeklődőt!
Legfrissebb blogbejegyzések
A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?