Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent BARTHA ATTILA Governance, Culture and Democracy: Institutions and Economic Development of EU Member States című tanulmánya a The Annals of the University of Oradea Economic Sciences 22. évfolyamának 1. számában (pp. 205-214).
Letöltés »
A Iustum Aequum Salutare c. jogelméleti folyóirat 2013/2. számában megjelent BODA ZSOLT Some notes on fairness, trust and good governance (pp. 9-19), valamint HAJNAL GYÖRGY és PÁL GÁBOR Some reflections on the Hungarian discourse of (good) governance (pp. 95-105) című tanulmánya.
A Kormányzás és Közpolitika osztályának kutatói által kidolgozott és Boda Zsolt vezető kutató által jegyzett A közpolitika dinamikája Magyar-országon című kutatási pályázat az OTKA bizottságának 2013. július 3-án hozott döntése értelmében 33 663 EFt támogatásban részesül.
Megjelent MEDVE-BÁLINT GERGÅ és Sara Svensson Diversity and Development: Policy Entrepreneurship of Euroregional Initiatives című tanulmánya a Journal of Borderlands Studies 28. évfolyamának 1. számában.
Bővebben »
BARTHA ATTILA 2013. június 26-28. között részt vesz Grenoble-ban a 1st International Conference on Public Policy konferencián, ahol a Policy-Related Expertise and Political Parties panel keretében Between Economic Policy Experts and Populist Leaders: Politics of Crisis Management in Eastern and Southern Europe címmel tart előadást.
MISZLIVETZ FERENC szervezésében, a Kőszegi Nyári Egyetem programsorozatához kapcsolódva kerül sor a Citizenship in the European Union: Twenty years after Maastricht című konferenciára jún. 27-28. között, amelyre minden érdeklődőt várnak.
Részletek »
NÓGRÁDI ANDRÁS az ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalom-kutatások Doktori Program évzáró konferenciáján Választási ígéretek: néhány elméleti megközelítés címmel tartott előadást jún.7-én Szarvason.
DOBOS GÁBOR 2013. június 25-27. között részt vett Amszterdamban a Council for European Studies (Columbia University) által szervezett Crisis and Contingency: States of (In)stability - 20th International Conference of Europeanists rendezvényén, ahol Várnagy Rékával (BCE) közösen írt Regional Elections in Hungary: Second-Order Elections or Not? című tanulmányát mutatta be.
RÓBERT PÉTER részt vett a dublini UCD egyetem szervezésében 2013. június 10-11-én megrendezett European Social Survey konferencián, amely Írország Európai Uniós elnökségéhez igazodó szakmai program volt. A konferencián az ESS 1-5 hullámának nemzetközi adatai alapján tartott előadást Economic and political determinants of democracy in comparative perspective címmel.
MISZLIVETZ FERENC részvételével műhely-beszélgetést szervez a Délkelet-Európa Kutatóintézet Demokrácia és társadalom címmel. Témakörök: a demokrácia elmélete és gyakorlata, válságjelenségek és a bizonytalanság új korszaka, Európa halmozódó válságai, az európai paradoxon. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Helyszín: ELTE, BTK Központi olvasóterem (Múzeum krt. 6-8., Főépület, Fsz. 13.)
Időpont: június 19., szerda 16.30 óra
Meghívó és részletek »
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
