Euroregional initiatives
Megjelent MEDVE-BÁLINT GERGÅ és Sara Svensson Diversity and Development: Policy Entrepreneurship of Euroregional Initiatives című tanulmánya a Journal of Borderlands Studies 28. évfolyamának 1. számában.
Bővebben »
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Politics of Crisis Management
BARTHA ATTILA 2013. június 26-28. között részt vesz Grenoble-ban a 1st International Conference on Public Policy konferencián, ahol a Policy-Related Expertise and Political Parties panel keretében Between Economic Policy Experts and Populist Leaders: Politics of Crisis Management in Eastern and Southern Europe címmel tart előadást.
Twenty years after Maastricht
MISZLIVETZ FERENC szervezésében, a Kőszegi Nyári Egyetem programsorozatához kapcsolódva kerül sor a Citizenship in the European Union: Twenty years after Maastricht című konferenciára jún. 27-28. között, amelyre minden érdeklődőt várnak.
Részletek »
Választási ígéretek elméleti megközelítésben
NÓGRÁDI ANDRÁS az ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalom-kutatások Doktori Program évzáró konferenciáján Választási ígéretek: néhány elméleti megközelítés címmel tartott előadást jún.7-én Szarvason.
Regional elections in Hungary
DOBOS GÁBOR 2013. június 25-27. között részt vett Amszterdamban a Council for European Studies (Columbia University) által szervezett Crisis and Contingency: States of (In)stability - 20th International Conference of Europeanists rendezvényén, ahol Várnagy Rékával (BCE) közösen írt Regional Elections in Hungary: Second-Order Elections or Not? című tanulmányát mutatta be.
Economic and political determinants of democracy
RÓBERT PÉTER részt vett a dublini UCD egyetem szervezésében 2013. június 10-11-én megrendezett European Social Survey konferencián, amely Írország Európai Uniós elnökségéhez igazodó szakmai program volt. A konferencián az ESS 1-5 hullámának nemzetközi adatai alapján tartott előadást Economic and political determinants of democracy in comparative perspective címmel.
Műhelybeszélgetés a demokráciáról
MISZLIVETZ FERENC részvételével műhely-beszélgetést szervez a Délkelet-Európa Kutatóintézet Demokrácia és társadalom címmel. Témakörök: a demokrácia elmélete és gyakorlata, válságjelenségek és a bizonytalanság új korszaka, Európa halmozódó válságai, az európai paradoxon. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Helyszín: ELTE, BTK Központi olvasóterem (Múzeum krt. 6-8., Főépület, Fsz. 13.)
Időpont: június 19., szerda 16.30 óra
Meghívó és részletek »
Tóth András két tanulmánya a Tarka ellenállásban
Megjelent a Tarka ellenállás c. kötet (Krasztev Péter és Jon van Till szerk.) benne TÓTH ANDRÁS két tanulmánya: LMP – kísérlet a politikai tér újraalkotására és Jobbik – a radikális jobboldal térnyerése Magyar-országon.
A kötetről bővebben »
More radical than the radicals
Megjelent BÍRÓ NAGY ANDRÁS, BOROS TAMÁS és VASALI ZOLTÁN a Jobbikot nemzetközi összehasonlításban vizsgáló More Radical than the Radicals: the Jobbik Party in International Comparison című tanulmánya az európai szélsőjobboldali trendeket feldolgozó Right-Wing Extremism in Europe c. kötetben (szerkesztette: Ralf Melzer és Sebastian Serafin). A berlini Friedrich Ebert Alapítvány a könyvet angol és német nyelven is kiadta. A teljes kötet letölthető angol nyelven »
A PTI kutatói a XIX. politológus vándorgyűlésen
Közép-Európa: együttműködés és versengés címmel 19. alkalommal rendezték meg az MPTT éves politológus vándorgyűlését, ahol az intézet számos kutatója is előadást tartott. A rendezvénynek ezúttal a kolzsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Intézete és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara adott helyet.
Részletek a kutatók előadásairól »
Legfrissebb blogbejegyzések
A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
