A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Vita Valuch Tibor könyvének kéziratáról

Az MTA TK Politikatudományi Intézet Politikai Viselkedés Osztálya és a Politikatörténeti Intézet vitát rendez VALUCH TIBOR Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól napjainkig című könyvének kéziratáról.
Időpont: október 2., 13.30 óra

Frontvonalban

VALUCH TIBOR mutatja be T. Kiss Tamás Frontvonalban című könyvét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában október 1-jén 15 órától.

Elkezdődött az ESS-adatok feldolgozása

Az MTA TK PTI és SZKI 2001 óta vesz részt a European Social Survey (ESS) nevű európai együttműködésben. A projekt célja politikai értékekre és állampolgári attitűdökre vonatkozó survey jellegű vizsgálat megvalósítása. Ennek keretében készült el az első gyorsjelentés, amelyben a magyar társadalom demokráciáról vallott nézeteit, felfogását ismertetik. A kiadvány az MTA TK gondozásában jelent meg.
Tovább a jelentés letöltéséhez »

Right-wing extremism in Europe

BÍRÓ-NAGY ANDRÁS a német Friedrich Ebert Alapítvány Right-wing Extremism in Europe c. könyvének hamburgi bemutatóján tartott előadást 2013. szeptember 2-án. A magyar szélsőjobboldal természetéről szóló előadása címe: More radical than the radicals: the Jobbik party in international comparison.

Igazságos kormányzás

Megjelent BÍRÓ-NAGY ANDRÁS és LAKNER ZOLTÁN szerkesztésében Az igazságos kormányzás felé. A jövő baloldala, a baloldal jövője c. könyv. A szociáldemokrácia európai és hazai útkereséséről szóló tanulmánykötetet a Napvilág Kiadó adta ki. A könyvről bővebben »

Trust in the police

BODA ZSOLT és MEDVE-BÁLINT GERGŐ Procedural fairness and trust in the police - the Hungarian case címmel tartottak előadást szeptember 5-én a European Society for Criminology Budapesten megtartott éves konferenciáján.

Shaping FDI Flows

MEDVE-BÁLINT GERGŐ részt vett az Amerikai Politikatudományi Társaság augusztus 29. és szeptember 1. között Chicagóban tartott konferenciáján, ahol The Role of the EU in Shaping FDI Flows to East Central Europe című tanulmányát mutatta be.

Rangos állami kitüntetést kapott Békés Csaba

BÉKÉS CSABÁT, az MTA TK Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársát augusztus 20. alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. A rangos kitüntetést a hidegháborús időszak politika- és diplomáciatörténetét vizsgáló, kiemelkedő jelentőségű, nemzetközileg is elismert kutatá-saiért vehette át. Magyarország köztársasági elnöke által adományozott elismerést Pálinkás József, az MTA elnöke adta át a díjazottnak. Gratulálunk kutatónknak!
Bővebben a díjátadásról  »

Metszetek

A METSZETEK online társadalomtudományi folyóirat 2013/2-3. számában megjelent A múlt jelene – a jelen múltja. Folytonosság és megszakítottság a politikai magatartás-formákban az ezredforduló Magyarországán című tematikus összeállítás, aminek tanulmányai előadásként elhangzottak az MTA TK Politikatudományi Intézete által 2012. november 26-án szervezett azonos című konferencián. A tematikus blokkot összeállította és szerkesztette: VALUCH TIBOR. Letöltés »

Legolvasottabb cikk egy éve

BODA ZSOLT és SZABÓ GABRIELLA 2011. júliusában megjelent The media and attitudes towards crime and the justice system: a qualitative approach című tanulmánya egy éve vezeti a European Journal of Criminology (IF: 1,2) nemzetközi tudományos folyóirat legolvasottabb cikkeinek listáját.

Legfrissebb blogbejegyzések

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?